A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Tisza István: A Közlekedési Múzeum könyvtárának katalógus-rendszere 153

tek, intézmények belső tevékenységéről, működéséről szóló dokumentumok esetében a testület, intézmény neve lesz a rendszó. Általában testületi szerző alatt kerülnek beosztásra katalógusainkba a — hatósági kiadványok, — intézmények (oktató, művelődési, szociális) kiadványai, — pártok, egyesületek, vállalatok, szervezetek kiadványai; a fentiek jelentései, jegyzőkönyvei, szabályzatai, költségvetései, tervei, prospektusai, katalógusai stb. — törvények, rendeletek. A címrendszó mindig a cím első szava, nem tekintve a névelőt. Egyéb részletkérdésekben a már idézett könyvtári címleírási szabványt alkalmazzuk.

5 A múzeum könyvtára több katalógusában alkalmazza a betűrendes felsorolás fenti módszereit. Az egyes katalógusoknak azonban eltérő a belső rendszere. A betűrendes elvű katalógusaink az alábbiak: — Könyvek betűrendes katalógusa. Betűrendes szerzői és címrendszós katalógus a magyar és idegen nyelvű monográfiákról, gyűjteményekről, részcímes sorozatokról, könyvjellegű időszaki kiadványokról, tankönyvekről és jegyzetekről. — Folyóiratok betűrendes katalógusa, az évenként legalább kétszer megjelenő magyar és idegen nyelvű időszaki kiadványokról. — A menetrendi külön-gyűjtemény betűrendes katalógusa kötetes, füzetes, plakát és grafikonos menetrendekről és menetrend-függelékekről. — Az utasítás- és szabályzat-különgyűjtemény betűrendes katalógusa. — Az üzletjelentések külön-gyűjteménye betűrendes katalógusa. Ez a katalógustípus minden fenti gyűjteménycsoport fontos alapkatalógusa, amelyben az ott feldolgozott teljes állomány cédulái megtalálhatók. A könyvgyűjtemény betűrendes katalógusának rendje és besorolási elvei általában megegyeznek a betűrendes szerzői és címrendszós katalógusok szokásos rendszerével. A szerzői vagy címrendszó alatt beosztott ún. főlapokon túl, egyes esetekben, további meggondolások alapján választott rendszavak alatt is beosztunk cédulákat a könyvek betűrendes katalógusába. Ilyen további cédulák lehetnek az — elemző címleírás, — melléklapok, — utalások, — hivatkozások. Az elemző címleírás a kiadványok részleteinek, cikkeinek külön cédulákon való leírása a katalógus számára. Elemző címleírást akkor készítünk, ha egy gyűjteményes kötet esetében a globális címleírással az egyes — számunkra fontos — közlemények különben elsikkadnának a katalógus számára. Ha a részművet a címlap szerzővel, címmel is megemlíti, kötelező az elemző lap elkészítése. Könyvtárunk csak a szakmailag fontos közleményekről készít elemző címleírásokat. A melléklapot az különbözteti meg a főlaptól, hogy az azonos címleíráson belül más a rendszava, vagyis ugyanazt a művet a katalógus egy másik helyén is szerepeltetjük általa. Erre olyan esetekben van szükség, amikor az olvasó a művet feltehetően több helyen is keresi, pl. több szerzős művek esetén a második vagy a harmadik szer5 MNOSZ 3424. szabvány. 156