A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - Az újszőnyi (komáromi) mérföldkő (Dr. Jasinszky István) 393

állami út kiépítésére vonatkozó adatok alapján nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a Múzeumunk közúti gyűjteményében levő ujszőnyi (komáromi) mérföldkövet 1852-ben állíthatták fel eredeti helyén, az egykori Bécs-budai állami út mentén, az akkori Üjszőnytől, vagyis a mai Komárom város belterületétől 2,8 km-re nyugatra. Megjegyezzük, hogy a Közlekedési Múzeum - a Komáromi Városi Tanáccsal egyetértésben - a kiemelt ujszőnyi mérföldkő eredeti helyére emlékeztető jelzőoszlopot szándékozik felállítani. Tóth László mérnök, a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatósága Kiskőrösön levő Közúti Szakgyűjteményének vezetője 1974 tavaszán Szombathely környékén újabb öt darab - formájában és méreteiben az újszőnyiével teljesen azonos - mérföldkövet talált (6. ábra). A különbség mindössze annyi, hogy ezeken semmilyen felirat nyomát nem lehet felfedezni. Egyet közülük Kiskőrösre szállítottak és a Közúti Szakgyűjtemény szabadtéri bemutató-kertjében állítottak fel. A szombathelyi felirat nélküli mérföldkőlelet felvetette annak a lehetőségét, hogy az ujszőnyi mérföldkő pótlására a szombathelyi mérföldkövek egyikét használjuk fel. A korabeli utak használata és a 18-19. sz. században Közép-Európában különösen Szászországban - felállított különböző, távolságot feltüntető útjelzők tanúsága szerint Múzeumunk mérföldköve a postautakon szokásos tájékoztatást is biztosította.

5 A méterrendszert a gyakorlati használatban általánossá tevő 1874. évi törvény bevezetése után az állami utak távolságjelzésére megjelentek a helyenként még ma is alkalmazott kilométerkövek. Ha az ujszőnyi mérföldkő rajzát összehasonlítjuk az 1956. évi, „Útügyi szabványok" kÜométefkövének rajzával, szembetűnik a két különböző kor közúti távolságjelző kövének formaazonossága (7. ábra). A 19. századi magyarországi mérföldkövek formája tehát irányadó volt a későbbi hazai kilométerkövek szabványának kialakításában is. Ezek a kilométerkövek azonban már csak az utak távolságát jelzik, a jelzett út „0" km-pontjától. Az irányok közúti jelzésére új jelzésrendszert alakítottak ki, de ennek eredete is a korai mérföldkövekhez vezethető vissza. Dr. Jasinszky István IRODALOM Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp. 1965. Akadémiai Kiadó. Dr. Czére Béla (szerk.): A Közlekedési Múzeum Évkönyve II. 1972-1973. Bp. 1974. Közdok. Hanzély János: Magyarország közútjainak története. Bp. 1960. Útügyi Kutató Intézet és Közdok. Krünitz, v. D. J. G.: Encyklopádie, oder allgemeines System der Staats... Berlin, 1776-1858. Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény állandó kiállításának tájékoztatója. Összeáll. Tóth László. Kecskemét, 1975. Petőfi Nyomda. Neue und vollkomene POSTKARTE durch ganz TEUTSCHLAND nach Italien, Franckreich, Niederland, Preussen, Polen und Ungarn. Artaria. Wien, 1796. Carte générale et postaié du Royaume de HONGRIE, ... Wien, 1851. Artaria. 5 L. A Közlekedési Múzeum Évkönyve II. 1972-1973. Bp., 1974. Közdok. Farkas Gáborné: Az archívum c. tanulmányában a 17. ábrát (szászországi útjelző az 1700-as évek elejéből - Krünitz enciklopédiája szerint). 401