A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 37 - Bálint Sándor: A motorkerékpár- és kerékpárgyűjtemény 55

alig 80 éves múltra tekint vissza. Azonban egy-két szerkezeti megoldásának eredete az évszázadok hományába vész. A kétkerekű egynyomú jármű eddig ismert legrégebbi ábrázolása 1642-ből származik, s az angliai Stoke Poges falu templomának színes ablaküvegén látható: egy angyal ül kétkerekű járművön. ''

:

:^i

:

5tE

:

'-'

;:

\

:

í;''

l;

„- '••wy't-^-i 11. ábra. Az 1813-ban bemutatott Drais-féle futógép másolata, M= 1:1 Több mint 170 évvel később Drais badeni erdész fából készített futógépet mutatott be, amely némileg hasonlított az Angliában talált ábrázoláshoz. Az angol ábrázolás eredete nem ismert, azonban Drais mester a nyilvánosság előtt mutatta be járművét, amellyel az egykori feljegyzések szerint megfelelő gyakorlással - jó úton - 16 km/h sebességgel is szaladhattak. Ennek az utazó alkalmatosságnak gyakorlati jelentősége azonban nem volt, mert a haladást gyorsította ugyan, viszont a gyaloglás kényelmesebbnek bizonyult. Drais futógépe hajtószerkezet nélkül készült, használója rajta ült és lábával támasztva, illetve a talajtól elrugaszkodva - futva - hozta járművét mozgásba. Az eredeti futógép ma a müncheni Deutsches Museum-ban látható. A gyűjteményünkben található futógép az eredetinek pontos mása. A múlt század első felében készült egynyomú járművek formai kialakítása egymástól különbözött, azonban egyben megegyeztek: hajtószerkezetük nem volt. Csak a 60-as években jelentek meg a pedállal hajtott „velociped"-ek Franciaországban. Ezeket a fakerekű járműveket „csontrázó"-nak is nevezték, mert az útfelület egyenetlenségéből adódó ütéseket - a rázást - a vasabroncsozású kerekek nem csillapították. Az első kerék tengelyére szerelték a pedálokat, s a nagyobb 69