A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - Hogyan épült a földalatti vasút — építési napló 1894-ből (Dr. Medveczki Ágnes) 417

10-én a hossztartók elhelyezését.

10 Október 13-án hozzákezdtek a boltozati betonozáshoz. Az építési napló vezetője október 15-én beszámolt arról, hogy a kereszttartók melletti szögvasak szögecseléséhez a Schlick vasöntödéből jött lakatosok hozzákezdtek, de a szegecselést abba kellett hagyni, mert a kész beton rázkódásokat szenvedett. A szegecselés helyett csavarok alkalmazását javasolták, amit el is fogadtak. Október 16-án kezdték meg az Eötvös u.-nál a beton feltöltés-réteg készítését az alagút feletti résznél. A gerinc felett 15 cm, a végénél 7 cm vastag betonréteget alkalmaztak. Október 17-én került sor az első szigetelő lapok elhelyezésére a tetőn. Az aszfalt-nemez lapok elhelyezését, amelyről a leírás mellett vázlatot is készített, így ismerteti az építés vezető: „A lapok akként helyeztetnek, hogy a keresztszelvény szerinti hossz egy darabból lesz alkalmazva, s a kereszt tartó alatt 10 cm-el nyúlik le. A 80 cm széles sávok egymásra való ütköző illesztése 10 cm. A bitumenben áztatott nyers lemez bekenetik híg dernői aszphalt oldattal s akként helyeztetik a betonra, teteje először híg, másodszor sűrű dernői aszphalt oldattal bevonatik."

11 Október 25-én a földfeletti munkák utolsó előtti fázisaként megkezdődött a faburkolat alatti betonozás. November végéig az Eötvös utcától a Vörösmarty utcáig a faburkolat visszaállítását is befejezték. (A Csengery u.-Vörösmarty u. közötti szakasz építésével nem foglalkoztunk; ez megfelelő idő eltolásban párhuzamosan készült a részletesen tárgyalt szakasszal.) De térjünk vissza az építkezés megindulásának idejére. Említést érdemel az Aréna úti forgalmi telepen, a vegyes bizottság kívánságára épített kísérleti alagút, amely 4 m hosszú és 3 m, azaz fél szabvány szélességű volt. A napló több helyen is említi a próbaszakaszon végzett kísérleteket. Augusztus 18-án mutatták be a vegyes bizottságnak a 3 kereszttartó között a boltozat-betonozás módját, augusztus 23-án történt kísérlet az aszfalt szigetelő lapok alkalmazásával. Augusztus 28-án ráhelyezték a próbaalagútra a faburkolat alatti 10 cm-es betonréteget, szeptember 24-én pedig megkezdték a próbaterhelést. A terhelést másnap 33 175 kg-ra emelték. A kísérlet eredménye jó volt: a megterhelt tartóknál a vertikális behajlás 0,1-0,2 mm, a horizontális elmozdulás 0,4 mm volt. Az összes súly 2,3 m

2 területen egyenletesen volt elosztva, két kereszttartó közötti boltozat felett elhelyezve. A tárgyalt építési szakaszoknál három víznyelő kutat építettek: az Epreskert u.nál, a Bulyovszky u.-nál és a Bajza u.-nál. Az Epreskert utcaihoz augusztus 31-én szerelték fel „a dynamóval felszerelt centrifugál szivattyút", szeptember 11-én ugyanitt egy kisebb szivattyút is munkába állítottak. A Bulyovszky u.-i kútnál október 5-én, a Bajza utcainál november 19-én helyeztek üzembe centrifugál szivattyút. Az elektromos szivattyúknak a talajvizes szakaszon fontos szerepe 10 A hossz- és kereszttartókat a Resiczai hengerműnél rendelték meg, de sok probléma adódott. A vasműben történt tengelytörés miatt augusztusban leállt a gyártás. Ez egyrészt határidő csúszást okozott, másrészt a gyár magasabb árat kért a további szállításokért. Az Rt. 1894. augusztus 314 dátummal 91/F sz. alatt fentiekre hivatkozva engedélyt kért a kereskedelemügyi minisztertől osztrák anyag vásárlására. Az ügyiratban levő levéltervezetben ezt úgy engedélyezték, hogy ugyanannyi mennyiségű vasat, amennyit behoznak, a következő évben vigyenek ki Franki vaskereskedő közvetítésével. W Az aszfalt szigetelés várható minőségére vonatkozóan dr. Wartha Vince műegyetemi tanár 1894. október 10-én írásbeli szakvéleményt adott. Eszerint, ha az előírásokat a munkafolyamatok során betartják „akkor meggyőződésem szerint a víznek hozzáférhetése a vasúti alagút bármelyik részéhez tökéletesen gátolva lesz." L. FLT XI. 1516 C. 422