A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - Hogyan épült a földalatti vasút — építési napló 1894-ből (Dr. Medveczki Ágnes) 417

tott vasból készítették. A födémet 16 000 kp súlyú, a forgalmasabb útkeresztezéseknél 24 000 kp súlyú teherkocsik terhelésére számították.

7 Az építési területet 1,8 m magas palánkkal vették körül. A munka első fázisa a faburkolat felszakítása volt, a kocsi úttest teljes szélességében (13,35 m). A burkolatbontást Rüdgers alvállalkozó végezte, de nem megfelelő intenzitással. Az I. szakasznál augusztus 14-én megkezdték a földmunkát, az Epreskert-Bulyovszky u.-i II. szakaszon erre csak augusztus 21-én kerülhetett sor, a lassú burkolatbontás miatt. Pedig a fakockák felszedésében, a munka gyorsítása érdekében, az építési vállalkozó napszámosai is segítettek. A munkák párhuzamosan folytak az I—II. szakaszon és az Epreskert u.-i víznyelő kútnál. Az építést 2-2 keresztutca közötti részenként előrehaladva végezték. A keresztezéseknél a forgalom biztosítására átjáró hidakat állítottak fel. Ezeket általában éjjel építették, 10 cm vastag pallókból.

8 A naplóban sok helyen olvasható, hogy a földmunka és a kiemelt föld elszállítása nem a kellő ütemben folyik. Többször felszólították a homokbánya és kocsitulajdonosokat, akik a fenti munkák egy részét végezték, a munka gyorsítására. Az I. szakaszon 8 m széles, 4,33 m mély munkagödröt készítettek, a II. szakasznál talajvíz nehezítette az előrehaladást; itt szádfal építésére is szükség volt (erről még bővebben szó lesz). Az építés menetének érzékeltetésére nézzük meg, hogyan haladt a munka az elsőnek megkezdett Eötvös u.-Csengery u.-i szakaszon. Itt, amint már említettük, augusztus 14-én megkezdték a földmunkát. Az útgerinc alatt 2,5 m mélyen feltöltési réteget, alatta termett földet találtak. Augusztus 25-én kezdték meg a betonozáshoz szükséges dúcolások előkészítését, 30-án a betonkeverőgép

9 felállítását. Szeptember 1-én megkezdődhetett az oldalfalépítés, 2 betonkeverőgép és kézi betonkeverő csapatok segítségével. 5 nap alatt 30 m hosszban készült el az oldalfal a kereszttartók helyének kihagyásával; a dúcolást itt eltávolították. A kereszttartók lejtezését szeptember 7-én végezte el az építésvezető mérnök; 1-2 cm-s differenciák voltak, ezeket kijavították. Másnap tűzték ki az alapbetonozáshoz az irányt, a sínkorona felső élétől 1 m mélységben határozták meg az alapbeton alsó élét. Szeptember 9-én, vasárnap 2 m hosszban készült alapbeton, 21-én már 21 m alapbeton volt készen, az oldalfal pedig a Csengery u-i áthidalásig. 13-án kitűzték az oszlopalátét saruk irányát és magasságát. 16-án már az elhelyezett saruk magasságát ellenőrizték, egy oszlopnál 6 és egynél 4 mm eltérés mutatkozott, a többinél legfeljebb 1 mm-es, megengedhető eltérés volt. Megtudjuk a naplóból, hogy az Eötvös u.-i szakaszhoz a Schlick vasöntő és gépgyár 20 db öntöttvas bordás oszlopalátét sarut, 22 db, hossztartók közé elhelyezendő vasbetétet szállított. A többi alátét sarut és öntöttvas alaplemezt Oelt Antal gépgyára, a vasoszlopokat a Diósgyőri Vasgyár szállította. Október 4-én kezdték meg az Eötvös és Csengery u. között a vaskereszttartók, 7 Az első tervváltozatban 12 000 kp összsúlyú kocsiból adódó terheléssel számoltak; ezt a kereskedelemügyi minisztérium szakértői kifogásolták. Vö. OLT idézett sz. 7573. sz. ügyirat. 8 Az első hídnál, a Csengery utcainál ezt a pallóvastagságot nem tartották be. Vö. Építési Napló 22. p. 9 Wünsch Róbert szabadalmazott villamos üzemű betonkeverő gépeit alkalmazták. Részben a földmunkát is gépesítették, ekkor a Könyves Tóth Zaccaria-jéle kotrógépet használták. 421