A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - Hogyan épült a földalatti vasút — építési napló 1894-ből (Dr. Medveczki Ágnes) 417

A napló borítólapjának belső lapján az építkezéssel kapcsolatos néhány fontos dátumot rögzítettek: I. ""Építési tervek benyújtása a Városi Tanácshoz 1894. január 22. II. Közigazgatási bejárás elrendelése 1894. május 15-én III. Tényleges építés megkezdése a kúttal 1894. augusztus 7-én IV. Tényleges Építés megkezdése az alagút vasúttal 1894. augusztus 13-án ötödik pontként Vojtek Ödön, mint az építés vezetésével megbízott mérnök aláírása szerepel. Az első lapon, augusztus 6-i dátummal kapunk hírt a Vegyes építési bizottság megalakulásáról. A bizottságot a kereskedelemügyi miniszter hívta életre, feladata az építéssel kapcsolatos problémák gyors elintézése, a tervek megtárgyalása, a tényleges tanácsi és kormányhatósági engedélyek soronkívüli kieszközlése, az építés ellenőrzése és a műszaki kérdésekben való döntés volt. Tagjai a kereskedelemügyi miniszter, a belügyminiszter, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának és Bp. Székesfőváros Tanácsának megbízottjai voltak.

5 A bizottság hetenként tartott ellenőrzést, a napló augusztus 24-i bejegyzése szerint: „A felügyelettel megbízott műszaki bizottság határozata folytán ezután minden héten pénteken 4

1

/2~6'

1

/2 óráig építési és tervezési munkálatok ellenőrzése határoztatott." A bizottság döntött abban a kérdésben, hogy hol kezdjék meg a vasút építését. „Célszerűségi okokból" úgy határoztak, hogy az Andrássy út (Népköztársaság útja) külső részén kezdjék meg a munkálatokat - ez a döntés ellenkezett az engedélyokiratban foglaltakkal.

6 Az építkezést az Oktogontól (November 7. tér) az Aréna útig (Dózsa Gy. út) terjedő szakaszon a részletes tervek jóváhagyását követő napon (1894. augusztus 13.) egyszerre két munkahelyen kezdték meg: az Eötvös u.-Csengery u. között és az Epreskert u.-Bulyovszky u. (Rippl Rónai u.) között. A helyhatósági engedélyt csak egy nappal később, a munka megkezdése után kapták kézhez. A földalattit kéregvasútként, az útburkolat alatti megoldással építették. Az alagutat az oldalfalakon és szegecselt vasoszlopokon nyugvó hengerelt vasgerendákkal fedték, amelyek között betonlemez burkolatot alkalmaztak. Az 1 m távolságban levő kereszttartók az alagút közepén kettős hossztartókon nyugodtak, amelyeket vasoszlopokkal támasztottak alá. A kereszt- és hossztartókat Martin folyasz5 Vö. OLT Ker. Min. K 229 658 cs. 1894-8 Alapsz. 7573 54243 sz. ügyirat - a kereskedelemügyi miniszter levele, amelyben értesíti Vörös László államtitkárt a vegyes bizottság élére történt kinevezéséről, s közli a tagok névsorát. Csatolva a hatóságok levelei, amelyekben értesítenek küldöttjeik megbízásáról. 6 Vö. A budapesti földalatti villamos közúti vasút építésére és üzletére vonatkozó engedélyokirat 5. §: „Kiköttetik azonban, hogy az Andrássy-út elejétől az Octogon térig terjedő szakaszon 1895. évi november l-ig, az Octogon-tértől a Városligetig pedig 1895. deczember hó 31-ig, az összes földfeletti munkák - az utcza burkolást is ideértve - feltétlenül befejezendök." Az építkezés ütemezésének megváltoztatása szolgált később ürügyül a tanácsnak, hogy az építési határidők be nem tartása miatt megtorló intézkedést kérjen a kereskedelemügyi minisztertől. (L. OLT idézett sz. 1758 sz. ügyirat.) Az iratokból kitűnik, hogy a panasz nem volt jogos, hiszen a külső szakaszon 1895. június 1-én befejezték a földfeletti munkákat, az Andrássy út belső szakaszán a faburkolat alatti betonozás 1895. november 5-én készen volt. A burkolatot azért nem tudták befejezni, mert a főváros későn szállította a faburkolat anyagát, de még így is befejeződtek az útburkolási munkák is, az engedély okiratban a II. építési szakasz végső határidejéül feltüntetett időre. 420