A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - A tordai Aranyospatak-híd emlékei (Petrik Ottó) 363

Az összehasonlítás megkönnyítése céljából a 7., 8. és 9. ábrát közel azonos léptékben rendeztük el egymás mellett. Első pillanatra feltűnik, hogy a modell mindkét hídfőjén azonos, fából készült kapuzat van, épületén áttört ablakokkal; ezzel szemben a főkivitelnél csupán a jobb parton találunk hasonló alakú, kőből, illetve téglából épített ún. „bástyát". A bal parti hídfőre nagyobb épület - valószínűleg lakás céljaira is szolgáló vámszedőház - került. A másik külső eltérés a modell közepén szereplő ablakos erkély, melynek a hídról készült fényképeken nem látjuk nyomát, bár nem lehetetlen, hogy eredetileg volt ilyesmi rajta. Komoly hiba a modellen a főtartó és vonórúd kapcsolatának helytelen kialakítása, amit a 10. ábrán közelebbről is bemutatunk. Először is az ív nincsen megfelelően bekötve a vonórúdba, nem tudja a vízszintes erőket átadni. Az ív továbbvezetése a hídfőig gyakorlatilag semmit nem ér: az ötgerendás tartót a vonórúdnál mindössze egyetlen gyönge nyomott rúd köti át. A vonórúd alatt elhelyezkedő öt erős könyökfának nincs értelme, nem tudja a fellépő erőket átvenni. Az íves főtartót - mint arról már szó volt - erős, párhuzamos övű, kettős rácsozású tartó merevítette, a végeken még külön beépített, legyezőszerűen fekvő feszítőgerendákkal. Jóllehet a főkivitel rácsozásának kialakítása sem kifogástalan, miután a ferde nyomott rudak futnak végig és a húzottak szakadnak meg az ívnél; a modell gyakorlatilag csak egyszeres rácsozású, és a ferde rácsrudak nem a főtartón belül, hanem rajta kívül fekszenek. A merevítőtartó mind a négy feszítőgerendája kétfás volt, megfelelően erősített bekötésekkel; a modellen csak a harmadik feszítőgerenda kétfás, és a bekötések nincsenek kialakítva. Végül a modellen hiányzik a középső keretben az ív kettős függőleges kitámasztása az ablakoknál, ezzel szemben felesleges kazetták találhatók a két-két szomszédos mezőben. Az elmondottak alapján végeredményben megállapíthatjuk, hogy a hídmodell valóban „műszakilag nem egészen hiteles". Ennek ellenére a Múzeum gyűjteményének egyik kiemelkedően értékes darabja. Az emléktábla A tordai Államépítészeti Hivatal és a Közlekedési Múzeum idézett [22] levelezésében szó volt a híd emléktáblájáról, amelyet a Múzeum szeretett volna megszerezni, és említettük, hogy a modellen annakidején vörössel meg volt jelölve a tábla helye. Hol lehetett elhelyezve? Murin [7] cikkében a következőt mondja (208. p.): „Az építésére vonatkozó adatokat a város felőli hídfő felett álló vámházikó (tordaiak szerint: bástya) oldalába illesztett kőemléktáblába vésett önérzetes felirat örökítette meg." Tudjuk ugyanakkor, hogy Torda városa az Aranyos patak bal partján fekszik (lásd pl. a Pallas Lexikon [14] idézetét), tehát ez azt jelenti, hogy az emléktábla éppen nem a bástyán, hanem a nagyobb épületen volt elhelyezve. Ez a 9. ábrán a folyópart szempontjából oldalhelyesen, balról áll. Közvetve erre enged következtetni az a tény is, hogy a [21] levelezőlapon szereplő és a 2. ábrán bemutatott képtől balra szerepel a tábla feliratának fényképe. Ennek reprodukcióját a 11. ábrán látjuk, s mellette szerepel a Közlekedési Múzeum falában elhelyezett emléktábla (12. ábra). Miután az illusztrációkon a szöveg nehezen olvasható, az eredetinek betű szerinti másolatát is közöljük: 374