A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 355 - A tordai Aranyospatak-híd emlékei (Petrik Ottó) 363

járata közelében. Szövegét sokan leírják, különösen a kedves, hangulatos végső sorokat. Mind a hídmodell, mind az emléktábla a második világháborúban súlyos kárt szenvedett Múzeum anyagából került elő, s kritikus szemmel vizsgálva felmerül a kérdés: vajon helytállóak-e a fenti állítások. Ezt szándékozunk most megvizsgálni, a ma rendelkezésre álló dokumentumok alapján. A tordai fahíd A hídépítés történetében különleges típust képviselő és így különleges helyet elfoglaló, a 18. sz. végén és a 19. sz. első felében épült erdélyi fahidakról komoly tanulmányt tett közzé Murin István ottani mérnök 1910-ben, a három legnagyobb híd bontását követően [7], Ez a tanulmány tekinthető úgyszólván egyetlen forrásnak, amelyet a legutóbbi szakmunkák is kizárólagosan használtak (pl. [5, 8]). Kivételt képez e tekintetben dr. Gáli Imre, aki Régi magyar hidak c. munkájában [2] idézi a Nemzeti Társalkodó 1837-ben megjelent cikkét is [12]. 1. táblázat ERDÉLYBEN ÉPÍTETT VONÓRUDAS FA ÍVHIDAK Sz. A híd neve Építés Bontás Nyílások kerek m-ben A híd neve idej e Nyílások kerek 1 Homoródi Móric-híd ? 1886 35 2 Hévízi Olt-híd 1 1887 3x35 3 Fogarasi Olt-híd 1778-82 1906 50+2x28 (?) 4 Tordai Aranyos-híd 1804-15 (?) 1909 48 5 Segesvári Küküllő-híd * ** 43 6 Segesvári városi híd * ** kb. 25 7 Fenyőfalvi Olt-híd 1838-42 1907 8+2x45 + 8 Megjegyzések: * Az Aranyos-hidat követően épültek. ** E hidak 1910-ben még álltak A Murin cikkében szereplő hidak főbb adatait 1. táblázatunkban foglaltuk öszsze. Ugyanonnan származnak 3., 4., 8. és 9. ábráink is; miután a hídról korábban a Múzeumban őrzött eredeti fényképek ma nem találhatók fel. Táblázatunkból látható, hogy korántsem a tordai Aranyos-patak hídja volt az említett hidak között a legnagyobb vagy a legrégibb; mindkét tekintetben a fogarasi Olt-híd áll az élen. Hogy mégis a tordai híd tett szert nagyobb nevezetességre, annak oka valószínűleg abban keresendő, hogy ez volt a századunk elején még álló olyan régi híd, amely egy nyílással hidalt át jelentős távolságot. Eredeti állapotából fényképet vagy más ábrázolást, sajnos nem ismerünk; a 2. ábrán egy nemrég a Múzeumba került levelezőlapon [21] látható fénykép reprodukcióját mu364