A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Kopcsándi Ferenc: A géperő nélküli járműgyűjtemény 67

3. ábra. Károlyi József-féle hajtókocsi különleges alvázszerkezettel hogy több ilyen amerikai alvázmegoldású kocsit készített az Aszódi Kocsigyártó Ipariskola, sőt a Kölber gyár is. Fényespusztán, düledező fészer mellett, a közepén kettétört állapotban, magas gyomnövényektől körülnőve láttuk meg egészen véletlenül egyik ritkaságunkat: a tarantászt. Ez egy orosz típusú vadászkocsi, és mint ilyen, nálunk egészen ritkaság. Az alacsony és vaskos építésű, az igen rossz erdei utakon is biztonságos közlekedést ígérő, szokatlan kinézésű, de mégis tetszetős alakú járművet újjáépítve, nagy érdeklődéssel szemlélik látogatóink. Nemcsak külső megjelenési formája, de nálunk ismeretlen rugózási megoldása miatt is különleges jármű: farugózása van. Az elmés farugók tulajdonképpen rugózó deszkalapok: egyenes, hosszirányú szálaikkal, törésmentes, erős keresztmetszetükkel viszonylagosan jó rugózást biztosítanak. A fa rugólapok a kocsi hosszirányában, az első és hátsó tengely távolságában, a tengelytokfára, illetve a keresztgerendára fekszenek fel. Ezekre a rugózó falapokra szerelt vastartókon nyugszanak az ülések. A talaj egyenetlenségeiből adódó rázkódásokat a rugózó fa csillapítottan közvetíti a fölötte ülő utasoknak. A kocsi másik sajátossága, hogy kocsiszekrénye tulajdonképpen nincsen. A tömzsi, erős vadászkocsin, az ülés alatt elhelyezve, az esetleges hosszabb ideig tartó vadászutak miatt túlméretezett nagyságú abrakos ládán kívül egy-két elejtett vadnak is jut hely. Múzeumunk másik vadászkocsiját — nagy mérete és a kocsiszekrény hosszrirányában, kétoldalt elhelyezett ülései miatt — társas vadászkocsinak is szokták 71