A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)
III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 301 - A millenniumi földalatti vasút faburkolatú motorkocsijairól (Medveczki Ágnes) 349
4. ábra. A 19. psz. motorkocsi az első átalakítás után csijai szólóban közlekedtek. Ekkor vezetőállásos pótkocsik forgalomba állításával jelentősen növelték a vasút férőhely-kapacitását. Rátérve a modell és a 19. psz. kocsi összehasonlítására megemlítjük, hogy a modell az 1:25 méretarány adta lehetőségeken belül a részleteket is visszaadja, 5 s így lehetőségünk van az egyes nagyobb jelentőségű szerkezeti elemek időközbeni változását nyomon kísérni. A modellen jól megfigyelhető az eredeti konstrukciónak megfelelő rugós, pantográf rendszerű áramszedő, amelynek módosítására a későbbiekben két ízben került sor: először a rugós szerkezet korrekciójával, másodszor pedig az áramszedő csúszólemez megszakítását sikerült kiküszöbölni. Ez a ma is használt áramszedő látható a 19. psz. kocsi részletét bemutató fotón. Megjegyzendő, hogy ma a kocsik csak egy áramszedővel működnek, a másik tartalékul szolgál. Az ábrákon a forgóvázak változását is megfigyelhetjük. A modell a faburkolatú kocsik eredeti forgó vázrendszerét mutatja — nevezetesen a 800 mm átmérőjű kerekekkel felszerelt kéttengelyű forgóvázat, amelyekre forgóvázanként 1 db B 22/30 típusú, 20 LE-s motort építettek be, oly módon, hogy a motor forgórészének tengelye egyben a kerékpár tengelye volt. A földalatti vasút 350 5 Ez a lépték a karosszéria, az alváz és a gördülőképes futómű részletező kidolgozása mellett még lehetőséget ad a kisebb, de jellemző alkatrészek jelzésére. Ilyen pl. a modellen a sárgarézből készült szellőző (1. 1. ábra), amely körvonalaiban követi az eredetit, de annak apróbb részleteit már nem lenne célszerű kidolgozni. 352