A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 301 - Az „Árpád” a magyar hajógyártás első gőzöse és modellje (Bíró József) 329

2. ábra. Visegrádi tájrészlet az „Árpád" gőzössel (Grimm Jenő és Szandamann Ferenc színes litográfiája) járt elöl jó példával. Nyolc niapig le sem szállt a hajóról; kabinja is, amely ekkor még nem készült el egészen, teljesen beázott. Magatartásával kiérdemelte az igazgatóság dicsérő sorait: „...nem lehet meg nem említeni Széchenyi István gr. munkás szorgalmát, aki 8 unalmas és vesződség-teli napon át a hajót el nem hagyá, s bátorságával a többieknek példát mutatva a közellevő felsőségektől befolyása által mindenütt gyors segélyt eszközle ki."

9 Az új hajózási évadig az „Árpád" építését befejezték, a próbaúton tapasztalt hibáit kijavították. Tavasszal azonban nem az Al-Dunára került, mint eredetileg szánták, hanem a pest—pozsony—bécsi vonalra. Űgy látszik, túlságosan veszélyesnek találta az igazgatóság a 180 láb (54,72 m) hosszú, egyébként legszebb hajójukat a zuhatagos szakaszon közlekedtetni. Első menetrend szerinti útjára 1837. május 11-én indult. Az erről szóló tudósításról számos fontos adatot nyerünk. „ .. . tovarepült Pest pontjáról »Árpád« új gőzösünk Bécsbe 400 q teherrel és 80 utassal, s ezek között Széchenyi István gróf családostul. Ez új hajó külső, de főleg belső csínyja mindent meghalad, mit eddig ily szóban jeles gőzösök közt is méltó helyet foglalhat. Kettős fedélzete az elsőséggel bír többi gőzösünk felett, hogy alul és fölül 9 Jelenkor, 1837. évi 19. sz. 73. p. 332