A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Medveczki Ágnes: A budapesti városi forgalom szabályozásának kialakulása 263

tyűvel adja meg s a kocsivezető pedig a vonat megindítása, menetközben az utczai betorkolások előtt, valamint ha a pályán bármi forgalmi akadály mutatkoznék, a haranggal figyelmeztető jelt adni tartozik ... Sötétben való közlekedésnél a kocsik kivilágítandók ... 5. Minthogy a kocsivezető egyik kezével a szabályozót, másik kezével pedig a dörzsfékezőt köteles tartani, s így a harangot nem kezelheti, a harang oly szerkezettel látandó el, hogy a kocsivezető lábnyomással adhasson jelt. 6. A két kocsiból álló vonatnál a fék folytonossága helyreállítandó. 7. Az alkalmazott kocsivezetők, kalauzok és pályaőrök mindegyike szolgálati utasításokkal, a szükséges jelző-eszközökkel ellátandók." A villamosközlekedés rendezésére a következő támpontunk az első normál nyomtávolságú villamosvonal, a Stáczió (Baross u.) utcai villamos engedélyokirata.

28 Az üzletkezelés feltételeinek egyes pontjai ugyanis a forgalommal kapcsolatosak. Ezek szerint a forgalmi eszközöket csak vizsgázott kocsivezetők Kezelhették, olyan kapcsoló és lökéshárító készülékek alkalmazását írták elő, amelyek lehetővé tették, hogy gyors fékezésnél „az utasok lökéseket ne szenvedjenek". Annak megakadályozására, hogy illetéktelen egyén a villamost elindíthassa, elrendelték, hogy ,,a villamos áramot bekapcsoló forgattyú lezáró készülékkel látandó el". A villamos iránti bizalmatlanságról tanúskodik a következő rendelkezés: „A villamos üzem metaláni fennakadása esetére szükségessé váló ideiglenes gőzmozdony-üzem czéljára köteles engedélyes 2 db gőzmozdonyt azonnal beszerezni és tartalékban tartani." Az ugyancsak 1889-ben megnyitott Podmaniczky (Rudas L. u.) utcai villamosvonal műtanrendőri bejárásán felvett jegyzőkönyv

29 már nagyobb sebességet engedélyezett a villamosnak, mint a próbavasúté. Egyes szakaszokon az óránkénti 20 km-s sebességet is megengedték, de azt 10 km-re kellett mérsékelni utcasarkok melletti kanyaroknál, keresztezéseknél, útátjáróknál stb. Azonban már a következő évben a villamos „menetsebességének némi leszállítása" ügyében tárgyaltak a kereskedelemügyi minisztérium, a fővárosi tanács és a rendőrség képviselői a villamosvállalat üzletigazgatóságával

30

. A maximális sebességet 18 km/h-ra szállították le, a kanyarulati stb. lassítás során pedig 6 km/h-ra. Ezen kívül előírták, hogy minden utcakeresztezés előtt és a pályán 200 méterenként csengővel figyelmeztető jelet kell adni.

31 A villamosvonalak számának növekedése szükségessé tette a villamosvasutak közlekedési rendjére vonatkozó átfogó szabályrendeletek kiadását,

32 ame28 29.967/888 Az Egyetem-tértől a Stáczió-utczán át a Köztemető-útig vezetendő villamos közúti vasútra vonatkozó engedélyokirat. BSZFKO II. 136—142. p. 29 Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten, 1889. szept. 5-én. BSZFKO II. 214. p. 30 Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten, 1890. febr. 20-án. BSZFKO II. 241—44. p. (A tárgyalás során szó volt az eddigi villamos balesetekről: a Stáczió utcai vonalon egy halálos, a Podmaniczky utcain pedig egy kisebb baleset volt.) 31 Sokan ezt a sebességet is túlzottnak tartották. A főváros 1893

1

. máj. 17-i kgy.-én Pártos Béla biz. tag interpellált a „villamos vasút gyors menetelése" ügyében. A kereskedelemügyi miniszter júl. 8-i leiratában elvetette a sebesség újabb korlátozását, mivel azt közbiztonsági szempontból nem találta indokoltnak. L. Bp. Főv. Törvényhat. Biz. 1893-ban tartott kgy. jk.-ei. 32 526/1893 kgy. sz. Szabályrendelet a Bp. főváros területén levő, vagy azután létesítendő géperejű közúti vasutak közlekedése tárgyában; és az 1897-ben kiadott: Szabályrendelet a Bp. főváros területén levő vagy ezután létesítendő föld feletti sínpályával bíró géperejű közúti vaspályák közlekedése tárgyában. (A földalatti vasútról külön szabályzatot adtak ki.) 271