A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Bálint Sándor: Az első magyar autógyár 235

1920 tavaszán Bukarestben a MARTA jogi helyzetének rendezésére Weiss Fülöp alelnök a román bankok vezetőivel tárgyalt. A tárgyalások 1920 május 27-én folytatódtak, amelyeken román részéről Stejanescu, a Banca Romaneasca vezérigazgatója, Tancred Konstantinescu, a Credit Extern képviselője, német részről Káldi Jenő, a MARTA vezérigazgatója, s egyben a Benz cég képviselője, magyar részről Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke és Hernádi Antal igazgató vettek részt. Ezen a tárgyaláson a bukaresti bankok vezetői utaltak Weiss Fülöppel április 3-án folytatott megbeszélésükre, s közölték, hogy 15 millió lei tőkével egy autógyárat szándékoznak alapítani. A román bankok 5 millió lei értékű részvénnyel kívánnak az alapításban részt venni, 10 millió értékű részvényt pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, illetve a Benz cégnek ajánlanak fel. Megállapodtak, hogy az új társaság 10 millió leiért átveszi a „MARTA Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad" gyárat: az ingatlant, az épületeket, a gépeket, a rajzokat és a modelleket; a nyersanyag, a fél- és készgyártmányok értékét pedig bizottság fogja megállapítani. Az új társaság átveszi a MARTA és a Benz között levő licencia-szerződést és szorgalmazni fogja a volt osztrák—magyar hadügyminisztériummal szemben fennálló kb. 18 millió korona követelés behajtását. Az új társaság igazgatóságának 50%-a román állampolgár lesz. Az igazgatóság V3-át a román csoport, 2

/s-át a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Benz cég delegálja. A román bankvezérek kijelentették, hogy a megállapodás perfektuálásáig a MARTA gyár védelméről gondoskodnak, továbbá beleegyeztek abba, hogy a vezérigazgató Káldi Jenő legyen.

20 A megállapodás azonban nem valósult meg. A bank és a Benz gyár megbízásából Káldi Jenő 1920 nyarán Bécsben tárgyalt Camillo Castiglioni bécsi bankárral a MARTA értékesítéséről. A tárgyalások 1920. december 6-án befejeződtek: Castiglioni az ingatlant, a gyár épületeit, gépi berendezéseit, szerszámait, licenciáit, modelljeit és rajzait stb. 10 millió leiért hajlandó volt megvásárolni, a nyersanyagot, fél- és készgyártmányokat pedig leiben megállapítandó napi áron, A gyár aktívái és passzívái nem képezték a megállapodás tárgyát.

21 A két főrészvényes tudomásul vette Káldi Jenő és Camillo Castiglioni Bécsben kötött megállapodását. Az 1921. január 18-án Aradon megtartott X. és XI. rendes évi közgyűlésen a részvényesekkel közölték, hogy az elmúlt két üzletévben a nyereség 935 087 korona volt, s vázolták a MARTA helyzetét. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot: . . .,, hogy a társaság összes telepeit (ingatlanait, gépeit, berendezéseket, szerszámokat, szabadalmi és egyéb védelmi jogokat, mintákat, és rajzokat), valamint az árukészleteket (nyersanyagokat, fél- és készárukat) 1920 évi december 31-ére szóló hatállyal legjobb belátása szerint és bárkinek szabad kézből eladhassa, e célból az eladandó vagyontárgyakkal és jogokkal kapcsolatos jogviszonyokat felbonthassa és megváltoztathassa, valamint mindazon szerződéseket köthesse és nyilatkozatokat, ingatlanokra és ilyen jogok telekkönyvi átírására és törlésére vonatkozólag kiállíthassa, szóval mindazon jogcselekményeket 2U OL Z 41 645 4101/c. 21 OL Z 41 661 4193/1. 259