A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Bíró József: A MÁV Hajózás története (1888—1894) 201

A MÁV hajózási szolgálat az eddigi vonalainak fenntartása mellett 1893ban csak a Tiszán fejlesztette járatait, amennyiben gőzösei szükség szerint Szolnokig felhajóztak. A gabonaszállítási idény alatt, mint az előző években, most is nagy segítséget nyújtottak a MÁV-nak 1009 vagon búza Budapestre való szállításával. A néhány évvel ezelőtt megszűnt sószállítást ez évben újra visszanyerte a vállalat; 624 vagon magyar sót szállított az Al-Dunára. A személyforgalom 21 060 utassal, az áruforgalom 13 117 tonnával emelkedett, amely százalékban kifejezve az előbbinél 14,5%-os, az utóbbinál 7,9%-os emelkedést jelent. A budapesti piac számára 145 vagonnal több élősertés 13,8%-os, a 3649 vagonnal több átrakási forgalomban bonyolított áru 61%-os növekedésnJek felel meg. A hajójáratok száma 76-tal csökkent, de a megtett kilométerek száma 5809-cel növekedett. Ha figyelembe vesszük, hogy a járvány ez évben már nem akadályozta hónapokig a forgalmat, a fenti eredmények elég szerényeknek mondhatók. A forgalom után kapott bevételt tetemesen csökkenti az a 38 837 frt, amelyet az üzemképtelen hajók javítására költötték. A vállalat számadása 15 865 frt hiánnyal zárult —•. ha nem vesszük figyelembe az átrakási forgalomban a MÁV-nak juttatott szállítások jövedelmét. A MÁV hajózási szolgálat utolsó esztendejében, 1894-ben ugyanazokkal a hajókkal, ugyanazokon a vonalakon teljesített szolgálatot: a Száván Belgrádtól Bosna-Rácsáig, a Dunán Vukovár és Újvidék, valamint Belgrád és Orsova kö11. ábra. Az 500 férőhelyes ,,M. A. V. V" utasszállító gőzhajó ' 214