A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Bíró József: A MÁV Hajózás története (1888—1894) 201

3. ábra. A ,,M. A. V. II" utasszállító gőzhajó Mitrovicán A sapkajelvény aranyszálból hímzett horgony, fölötte a magyar koronával, két oldalán pedig középen kettéosztott szárnyaskerékkel. A ruházatot két sorban M. Á. H. betűkkel, koronával és horgonnyal ellátott fekete gombok díszítették. Az újonnan szervezett hajózási szakosztály, amelynek élére Rapaich Richárd főfelügyelő került, két gőzössel, hat uszállyal és négy pontonnal növelte a hajóállományt, egy fauszályt pedig selejtezett.

5 Az egyik gőzös, amelyet vásároltak, ebben az évben épült a Nicholson hajógyárban ; a 400 férőhelyes utasszállító kerekes gőzhajó a „MÁV III" jelzést kapta. A másik, jóval kisebb gőzös, amelyet a D. G. T.-től vásárolt a vállalat, tulajdonképpen csak névlegesen tartozott a MÁV hajózási szolgálathoz — a vaskapui munkálatoknál teljesített állandó szolgálatot. Az új géphajókkal és uszályokkal megerősödve, 1890. július 28-án Vukovár és Újvidék között új járatot indítottak. Ütközben érintették Bácsújlakot, Opatovácot, Dunabökényt, Serengrádot, Palánka-Ilokot és Futakot. A forgalom fölvétele kettős célt szolgált. Egyrészt olcsó közlekedést biztosítani a helyi igények kielégítésére, másrészt a gabonát, amelyet eddig Barcs és Sziszek átrakodó állomások közvetítésével az idegen érdekeltségű Déli Vasúton szállítottak, az államvasúti vonalakon hazai kikötőbe, Fiumébe terelni. Annak ellenére, hogy a gabonaszállítás csak a késő őszi hónapokban kezdődött el, mégis 1001 vagon gabonát adtak fel Vukováron még ebben az évben Zágráb, Károlyváros és Fiume állomásokra szóló rendeltetéssel. 5 M. Kir. Államvasutak 1890. évi üzleti és forgalmi eredményei. 73. p. 205