A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

Dr. Czére Béla: A Közlekedési Múzeum munkája 1971 és 1973 között 5

10. ábra. Részlet a Kocsimúzeumból: restaurált hintók egy csoportja cserépkályhák, csillárok díszítik. Az emlékmúzeumnak ezt a részét a Magyar Nemzeti Múzeum és a Győr-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága rendezte. Az emeleti kiállítás termei Széchenyi István gazdasági szervező-alkotó munkásságának állítanak emléket. Egy kisebb terem Széchenyinek a lótenyésztés érdekében kifejtett tevékenységét, egy másik pedig mezőgazdaságunk helyzetét Széchenyi idejében: a korszerűbb termelési módszerek, gépek bevezetésére, a selyemhernyó-tenyésztés és a juhtenyésztés fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, az iparfejlesztést célzó kezdeményezéseit (soproni gőzmalom, pesti hengermalom, az első hazai vasöntöde és gépgyár) mutatják be. Az emeleti kiállítás további termei Széchenyi közlekedési és vízszabályozási, vízépítési tevékenységét bontják ki a legszélesebben. Az első terem azt dokumentálja, hogy milyen elmaradott volt hazánkban a közúti és vízi közlekedés Széchenyi közéleti pályafutása kezdetén, miként érlelődött meg benne az a felismerés, hogy az ország felemelkedésének egyik alapvető feltétele a közlekedés fejlesztése. A következő terem Széchenyinek a gőzhajózás hazai megteremtéséért, a pesti kikötő és az Óbudai Hajógyár létesítéséért, a Duna szabályozásáért, a Vaskapu hajózhatóvá tételéért folytatott küzdelmeit eleveníti fel. Egy további terem a Tisza-szabályozás hatalmas munkáját és a balatoni gőzhajózás megteremtésének történetét tárja a látogatók elé. A kastély legnagyobb terme Széchenyinek a vasutak létesítése érdekében kifejtett tevékenységét dokumentálja; itt külön részleg idézi működését a Helytartótanács Közlekedési Bizottsá16