A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

Dr. Czére Béla: A Közlekedési Múzeum munkája 1971 és 1973 között 5

8. ábra. A Kocsimúzeum otthona: a parádi „cifra istálló" helyreállított épülete A parádi Kocsimúzeum egyik kiállítási egysége didaktikus módon megismerteti a látogatóval a hazai kocsikészítés eredeti szerszámait, teljes technológiáját, a neves magyar kocsigyárak emlékeit. Egy másik kiállítási részleg a szán és a kerék történeti kialakulását idézi. A legnagyobb teret a magyarországi kocsizás fejlődése kapta a kiállításon, amelynek középpontjában az eredeti járművek: városi hintók, vidéki hajtó- és vadászkocsik, díszhintók állnak. Közöttük a legattraktívabb az ún. esztergomi díszhintó

8

. Az eredeti járművek kiállítását lószerszámok, nyergek, díszruhák, a magyar kocsizás számos dokumentuma teszi teljessé. A jellegzetes táji szekereket, mezőgazdasági járműveket a látogatók modelleken tanulmányozhatják. A parádi Kocsimúzeumot a két intézmény között létrejött szerződés alapján az Országos Lótenyésztési Felügyelőség üzemelteti, a kiállítás gondozása, fenntartása azonban a Közlekedési Múzeum feladata. A Kocsimúzeum ritka élményt nyújt a látogatóknak: egy érdekes műemléki komplexumban nemcsák a múzeumot, hanem az istállókban elhelyezett szebbnél szebb tenyészméneket is megtekinthetik. Rendkívüli közönségsikerét azóta a látogatók szamának alakulása is mutatja (1. alább). B Az esztergomi díszhintó restaurálásáról évkönyvünk II. részében külön tanulmány számol be. 14