A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Katona András: A Közlekedési Múzeum munkássága 1990-től 75

nális fejlődési sor keretében kerültek bemutatásra, a működési folyamatok nagyon kis számban és nem látványosan ábrázoltak; a műszaki tárgyak nem hatásaikban jelennek meg, akár mérhetően pozitívak vagy negatívak az emberre és/vagy a környezetre; az egyébként többnyire kitűnően kidolgozott modellek nem mindig a leghelyesebb méretarányban készültek, a tárgyak nem jelennek meg elegendő mértékben más műszaki tárgyakkal funkcionális összefüggésben; a közlekedés és annak fejlődése, és a feltaláló mint ember nem eléggé tematikusán jelenik meg; a technikát nem szabad csak dologi rendszerként definiálni; a keletkezést és alkalmazást mint annak integráns részét kell tekinteni. Különösen az alkalmazás és hasznosítás kérdését kell feltenni és megjeleníteni, amiben intézményünk talán legszegényesebb. Döntő tényező volt a szakmai koncepció kialakításában, hogy Magyarországon nincs olyan "Műszaki Múzeum", amelynek feladata lenne a ma már világszerte elterjedt ScienceCentrumok részbeni helyettesítése. A Közlekedési Múzeumnak válaszolni kell a korszellem által diktált hatásokra úgy, hogy ugyanakkor ne veszítse el hagyományos értékeit és ne váljon maga is Science-Centrummá. Új elemként jelenik meg az igény, amely a múzeum értelmét és célját jobban kiemeli megfelelve ezzel a felvilágosító jelleg erősödésének. A látogatónak lehetőséget kell adni arra, hogy saját történelmét és jelenét megélhesse és megérthesse, és egyben kritikus kérdéseket tehessen fel azokkal kapcsolatban. Az 1996. július 12-én megnyílt "150 éves a magyar vasút" c. kiállításunk már e követelménynek sikeresen eleget tett (1. ábra). A működő modellek, az enteriőrök számának növelését, az állandó kiállítások korszerű elvek szerinti átépítését fokozatosan oldjuk meg. E célból a közlekedési és a műszaki, vala1. ábra A "150 éves a magyar vasút " című kiállítás 77