A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Veress István: A Közlekedési Múzeum munkássága 1980-1990 között 63

- "Újítások és találmányok a közlekedésben"; - "Számítástechnika és informatika a közlekedésben"; - "Emberek és járművek a főváros tömegközlekedésében"; - "Budapest-Balaton" (kiállítás a moszkvai Polytechnikai Múzeumban" ; - "A moszkvai metró 50 éve" (a moszkvai Polytechnikai Múzeum kiállítása Budapesten); - "Az omnibusztól a metróig" (a bukaresti Technikai Múzeumban rendezett kiállításunk). 1984-ben Zebegényben megnyílt az első magyar közlekedési tárgyú magángyűjteményi kiállítás. A Közlekedési Múzeum és a MAHART segítette Farkas Vince ny. hajóskapitány hajózástörténeti gyűjteményének állandó kiállítását. Közlekedéstörténeti és módszertani kutatásainkat a következő főbb témakörökben folytattuk, vagy kezdtük el; - Hieronymi Ottó Ferenc élete; - A KSZDSZ előszervezeteinek története; - A fogatolt járműipar a céh korszakban; - A közlekedésrendészet története; - A "Karolina" és a "József utak története; - A hazai motorkerékpár- és kerékpárgyártás története; - Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon; - A MÁV Szegedi Igazgatóság története; Magyarország vasúthálózatának tervei 1851-től; - A máramarosi vasút története; - A helyiérdekű vasutak története; - Budapest-Keleti pu. története; - Magyarország úttörő vasútjai; - A magyar hajózás a reformkorban; - 150 éves a magyar hajógyártás; - A tiszai hajózás 1867-1945. között; - A második világháború magyar folyami hajózása; - Wittmann Viktor élete; - Az önálló magyar reülőgépipar története; - Fővárosunk 150 éves tömegközlekedésének története; - Múzeum és iskola kapcsolatainak elemzése. Az 1985-1987 években megkezdődött a rövid és hosszabb távú új fejlesztési programok kidolgozása. A Közlekedési Múzeum 1985-ben kidolgozta az 1990-ig szóló ötéves fejlesztési tervét, melynek hosszabb távra való kiterjesztése 1988-ra készült el. Középtávú tervünk főbb célkitűzései a következők voltak: - a tudományos kutató munka mennyiségi és minőségi eredményeinek szintentartása mellett a publikációk és dokumentációk kiadásának növelése; - a múzeum belső tudományos életének, közművelődési tevékenységének megújítása, fejlesztése (továbbképzések, konferenciák szervezése, új bírálati rendszer a kutatási eredmények minősítésére, ösztönző rendszerek növelése, új szolgáltatások kialakítása a közművelési munkában, stb.); - a hazai közlekedési vállatokkal, kutatási bázisokkal, oktatási és kulturális intézményekkel, társmúzeumokkal az együttműködési kapcsolatok fejlesztése; - a külföldi múzeumokkal való kapcsolatok sokrétű fejlesztése; - a múzeum extenzív fejlesztése során 1980tól megkezdett építések (budapesti központi épület bővítése, Repülési Múzeum, Paksi Vasúti Múzeum, "Kossuth" Múzeumhajó, stb.) gyorsítottabb ütemű befejezése; - az 199l-re előirányzott Repülőgép Skanzen (Ferihegyi Repülőtér) a Városi Közlekedési Járműskanzen (Szentendre), továbbá az 1996ra tervezett Nagyvasúti Járműskanzen (Szolnok) építéseinek előkészítése, majd a munkálatok beindítása; - a raktárainkban lévő tárgyi gyűjtemények és dokumentációk felülvizsgálata, rendezése, folyamatos restaurálásuk gyorsítása; - az országos gazdálkodási rendhez illeszkedve új költséggazdálkodási rend bevezetése, ennek keretében a dolgozók érdekeltségét is növelő új szolgáltatási tevékenység kifejlesztése; - a múzeum folyamatos bővülése, a növekvő feladatok minőségi ellátása érdekében a munkaerő-struktúra változtatása (pl. a tudományos munkában a segéderők számának 68