A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Veress István: A Közlekedési Múzeum munkássága 1980-1990 között 63

Veress István A Közlekedési Múzeum munkássága 1980-1990 között A Közlekedési Múzeum tevékenységét 19801990 között rendkívül intenzív munkálkodás jellemezte mind a tudományos, mind a fejlesztési, bővítési feladatokban. A múzeum felügyeletét ellátó Közlekedés és Postaügyi Minisztérium a közlekedési vállalatokkal, a járműiparral, a tudományos szervezetekkel együttműködve,- a múzeum 1966 évben befejeződött újjáépítése és megnyitása után, - sokrétűen segítette az intézmény fejlődését. Fontos volt, hogy az országos nagymúzeumi feladatok színvonalas, - hazai és nemzetközi elismerést is elérő,- ellátása folyamatosan erősödő és fejlődő szervezeti keretekben, stbil anyagi ellátással történjen. A múzeum épületeinek, állandó kiállításainak bővítéseit több éves műszaki, gazdasági tervező munka készírtette elő. Az 1980-as évek elején a múzeum fejlődését jelentős mértékben segítették a tudományos kutatómunka, továbbá a múzeumi törvényt korszerűsítő kormányzati döntések és ezek végrehajtására kiadott főhatósági szabályozások. Ilyen volt például, hogy a tudományos kutatás országos rendjére és a kutatóhálózat korszerűsítésére vonatkozó minisztertanácsi határozatok alapján a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az illetékes főhatóságokkal egyetértésben, a Közlekedési Múzeumot a közlekedéstörténeti kutatási feladatok ellátására országos kutatóhellyé nyilvánította. E döntés alapján kezdtük meg a múzeumi kutatómunka feltételrendszerének korszerűsítését, továbbfejlesztését. A müveődésügyi miniszter 18/1981./XII.5./ MM sz. rendelete a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9.sz. törvényerejű rendelet módosításával pontosította, bővítette az országos hatáskörű múzeumok, így a Közlekedési múzeum hatáskörét is. E rendelet alapján a közlekedéstörténeti emlékek védetté nyilvánítása - főhatósági engedélyezés nélkül - a múzeum hatáskörébe került, melynek alapján nőtt a múzeum felelőssége, de csökkent az eljárásokkal kapcsolatos adminisztráció. A múzeumot felügyelő főhatóság, a KPM különös figyelemmel és központi anyagi támogatásokkal segítette a múzeum tudományos és fejlesztő tevékenységét. Támogatást kaptunk például a közlekedéstörténeti kutatómunka bővítésére melynek alapján kutatást kezdtünk a "A magyar közlekedés története" c. monográfia megírásának előkészítésére. Védetté nyilvánítottuk a dunai folyamhajózás egyik jelentős történeti emlékét, a "KOSSUTH" gőzhajót, amelyet a MAHART tal együttműködve Múzeum Hajóvá alakítottunk ki, bemutatva benne a magyar folyamhajózás és hajóépítés történetét. Budapesten a Városligetben a Budapesti Nemzetközi Vásár volt Híradástechnikai csarnokának átépítésével, annak 40 %-ában 1983-tól megkezdtük a Repülési Múzeum kialakítását. Folytattuk a Közlekedési Múzeum központi épületének 1979-ben megkezdett bővítésének építését. 1981-től birtokba vettük a múzeum budapesti Tatai úti raktárkomplexumát. Előkészületeket tettünk új vidéki filiálék kialakítására: Pakson vasúti múzeum, Balatonfüreden, a "Helka" hajóban balatoni hajózástörténeti kiállítás építésére. Felújítási munkákat végeztünk Párádon a Kocsimúzeumban, Budapesten a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban 1982-ben újjárendeztük a hajózástörténeti 63