A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Czére Béla: A Közlekedési Múzeum munkássága 1967-1979 között 39

múzeum előtti sétányon Jedlik Ányos (18001895), Csonka János (1852-1939), Schwarz Dávid (1850-1897) Vásárhelyi Pál (17951846), Martin Lajos (1827-1897), Zelovich Kornél (1869-1935) és Kandó Kálmán (18691931) is (Lábra). 1969-ben a szoborsor Kármán Tódor (1881-1963) mellszobrával egészült ki. Ez alkalommal emlékkiállítással ünnepeltük a magyar aviatika megindulásának 60. esztendejét és lelepleztük a múzeum falán a rákosmezei repülők emléktábláját

14

. A Közlekedési Múzeumnak - és általában a múzeumoknak - a legnyitottabb, a széles nagyközönség nyilvánossága mellett folyó tevékenysége a kiállítások rendezése és az ehhez kapcsolódó közművelési munka. A kiállítások rendezését kezdettől a múzeum központi feladatának tekintettem. Számot kellett vetni azonban azzal a kényszerű ténnyel, hogy - szemben a régi múzeummal - a gyűjteménynek teljes állagának kiállításához az új múzeum terület messze nem elegendő, annak jelentős részét - mint szerte a világban raktárakban kell majd tartani. Ennek nyomán alakult ki a kiállítások két kategóriája: az állandó és az időszaki kiállítások rendszere. Az állandó kiállítások a múzeum törzsanyagának bemutatására hivatottak. Állandóságuk azonban viszonylagos: a külföldi gyakorlatot is figyelembe véve, 5-6 évenként át kell rendezni őket, mert különben - mind fizikai, mind tartalmi értelemben - elporosodnak. A rövidebb ideig nyitva tartó időszaki kiállítások szolgálják az aktuális események, évfordulók, a határterületi témák céljait, az új szerzemények stb. bemutatását. Az állandó és időszaki kiállítások rendezésének jól átgondolt ritmusa teheti a múzeumot igazán "élő múzeummá". 1. ábra A múzeum szobor-pantheonjának felavatása 1968-ban: Kandó Kálmán szobrát dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint dr. Czére Béla főigazgató avatja fel 43