A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Rövid tartalmi összefoglaló, előzetes közlemények (magyar, angol, német nyelven) 363

kiemelkedő technikatörténeti értékű tárgy ismertetését az új kutatási eredményeket adjuk közre, hanem úgy gondoltuk, hogy X. jubileumi évkönyvünk akkor lesz érdekes, ha összegyűjti, közreadja azokat a mérföldköveket, jelentősebb eredményeket, megjelenteti azokat a személyiségeket, akik és amelyek 1896-tól napjainkig meghatározták a múzeum életét. Ennek keretében számolhatunk be muzeális tárgyi és egyéb gyűjteményeink létrejöttéről, szervezeti rendszerének kialakulásáról, tudományos kutató tevékenységünkről, a közművelődés területén elért eredményeinkről, mindennapi műszaki és gazdasági munkásságunkról. E meggondolásból a gyűjtemények gyarapodását, a látogatói létszám alakulását sem az egyes tanulmányoknál közöljük, hanem a filiálékat ismertető V. rész után. Mindezeket figyelembe véve az előző évkönyvektől eltérően X. évkönyvünk V részre tagozódik. Az I. részben a Közlekedési Múzeum történetét és azok életútját, munkásságát közöljük akik múzeumunk munkáját irányították, irányítják 1896 és 1996 között. A II részben gyűjteményeink létrejöttéről és fejlődéséről számolunk be. A III. rész a tudományos kutató és a közművelődési munkával foglalkozik. A IV. rész a múzeum épületének történetét és a műtárgyvédelmi munkát ismerteti. Az V. rész a Közlekedési Múzeum filiáléit mutatja be. I. Rész A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896 - 1996 között. Dr. Molnár Erzsébet: „Az első 50 év: Banovits Kajetán, Geduiy Gyula, Samarjay Lajos" című tanulmányában a múzeum archívumában, adattárában felkutatott dokumentumok alapján mutatja be a Közlekedési Múzeum első három igazgatójának tevékenységét. A tanulmányból képet alkothatunk Banovits szívós, kitartó munkájáról, amelyet a millenniumi kiállítási gyűjtemény megtartása, a múzeum fejlesztése és bővítése érdekében kifejtett. Geduiy, aki szintén személyes ügyének tekintette a múzeum sorsát, tovább folytatta a megkezdett munkát. Vezetése alatt sikerült megszerezni a repülési gyűjtemény néhány jelentős eredeti repülőgépét. Samarjay, mint nyugdíjas MÁV elnök 1934-ben vette át a múzeum vezetését. Nagy súlyt helyezett a múzeum népszerűsítésére, tájékoztatásokat, katalógusokat készített, útmutató táblákat helyeztetett el. Igazgatói tevékenysége alatt váltak rendszeressé a csoportos látogatások, gazdagodtak a gyűjtemények. Utolsó múzeumi ténykedése a tárgyak menekítése volt a háborús pusztítások elől, ami sajnos önhibáján kívül csak kis részben sikerült. Dr. Mészáros Vince f, - Dr. Mészáros Balázs: „A Közlekedési Múzeum története 1942-1967 között" című munka beszámol arról, hogy a második világháború viharai a múzeumot sem kímélték. A háború befejezése után az igen kis létszámú személyzet Mináry József MÁV műszaki főtanácsos irányítása mellett kezdte meg a romok eltakarítását és a helyreállítási munkákat. Mináryt 1951-ben dr. Szilassy Zoltán ny. miniszteri osztályfőnök váltotta fel. A múzeum 1951ben a Vasúti Tudományos Kutató Intézet szervezetébe került és a további munkák irányításával, az ügyek intézésével dr. Mészáros Vince MÁV főtanácsost bízták meg. A tanulmány további része beszámol arról a kitartó munkáról, amelyet az intézmény vezetője és dolgozói a múzeum épületének helyreállítása érdekében és mindeközben a gyűjtemények állagának megóvásával, fejlesztésével, időszaki kiállítások rendezésével végeztek. A kitartó munka eredményeként nyithatta meg kapuit az újjáépített múzeum 1966 április másodikán. Ebben az időszakban azonban nem csupán a múzeum újjáépítése és a nyitó kiállítás megrendezése volt a feladat, hanem lerakták alapjait a közlekedés tudományos, történeti feltárásának is. 364