A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Szász Tamás: A nagycenki Múzeumvasút és szabadtéri kisvasúti jármükiállítás 329

Szász Tamás A nagycenki Múzeumvasút és szabadtéri kisvasúti járműkiállítás A magyar kisvasutak rövid története A magyar kisvasútépítések legnagyobb arányú kibontakozása a múlt század 70-es éveire tehető. Különleges műszaki előírások nem nehezítették létesítésüket, kiépítésük olcsónak volt mondható. 1880 után, a helyi érdekű vasúti törvény kedvező hatása nyomán számos mellékvonal épült keskeny nyomtávolsággal, ezeket akkor III. rangú vonalaknak nevezték. A nagyobb földbirtokokon, erdőgazdaságokban és az ipari üzemekben -különösen a bányavidékeken - összességében több ezer kilométer kisvasút épült, sok helyen ugyan még lóvontatással, de az igazi vasúti rangot a gőzvontatás, majd az 1930-as évektől használatos dízelvontatás adta meg. A kisvasutak számos elzárt vidéket kapcsoltak be az ország közlekedési hálózatába. Sokszor helyi vállalkozások építették ki egyegy város környékén, vagy tájegységén a központhoz kapcsolódó kisvasúti hálózatot, amely egyben a helyi személyszállítási igények kielégítésére is szolgált. Például a békési, ceglédi, kecskeméti, a szegedi, a debreceninagyerdei kisvasutak ily módon látták el a közforgalmú igényeket. A kisvasút egy-egy vidék fontos és nélkülözhetetlen részévé vált, rangja vetekedett a legfontosabb létesítmények jelentőségével. Mai szemmel nézve úgy szerzett hírnevet a tájnak, akárcsak szépsége, konyhája, vagy éppen bora. A kisvasutak szerte a világon a legkülönbözőbb nyomtávolsággal épültek. Hazánkban is igen sokféle volt használatban, ezeket 1945 után szabványosították és csak az 1000 mm, 760 mm és 600 mm nyomtávolságú pályák maradhattak meg. Ezen időszakra tehető ugyanis a közlekedésben lezajló nagyarányú átalakulás, amely azzal járt, hogy a gyenge forgalmú és korszerűtlennek ítélt vasutak személy- és teheráru-forgalmát a közútra terelték, ezért tömegesen szűntek meg az ipar, a mezőgazdaság és a vasutak által kezelt különböző nyomtávolságú kisvasutak. Ezen a szomorú tényen felbuzdulva a GyőrSopron-Ebenfurti Vasút kezdeményezésére a Közlekedési Múzeum támogatásával 1970-72 között elsőként egy 760 mm nyomtávolságú, összesen 4 km hosszúságú múzeumvasút épült meg. Néhány évvel később, 1978-ban készült el a kisvasúti jármübemutató, amely a Magyarországon használt legjellemzőbb nyomtávolságú és ipartörténeti értékű mozdonyokat és kocsikat igyekszik bemutatni. A nagycenki múzeumvasút Amikor 1973-ban megnyílt Nagycenken a Széchenyi család újjáépített kastélyában a magyar közlekedésügy múltját is reprezentáló kiállítás, a közelében már ott közlekedett az azóta méltán híressé vált gőzüzemű múzeumvasút {Lábra). Fertőbozról kiindulva a 4 km hosszú, ívekben bővelkedő pályán a táj szépségén túl, a múlt század kisvasúti romantikájának szinten minden kellékével találkozik az utas. Az egykor fontos teendőket ellátó szolgálati helyek, őrházak épületei régi vasúti létesítmények hasonmásai. A múzeumvasút négyállásos, tehát négy kisvasúti gőzmozdony kisebb karbantartására és tárolására alkalmas fűtőháza Fertőbozon található. A MÁV szabvány előírásainak megfelelően épült fel. 329