A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Dr. Eperjesi László: Az archívum 203

intézményektől, személyektől prospektusok az archívumba, a nyilvántartás nem tud lépést tar­tani a beözönlő prospektus áradattal. (8.ábra) Amit a prospektusokról mondottunk jórészt elmondható az aprónyomtatványokról is. Az archívumi gyűjteményi csoportok között talán az aprónyomtatványtár tematikája a legszéle­sebb körű: meghívók és versenyprogram­füzetek, hirdetmények, röplapok, tájékoztatók, emlék- és záróbélyegek, címkék, újságcikk kivágatok, különféle kisterjedelmű propaganda kiadványok, közlekedési naptárak, névjegyek stb. találhatók benne. (9. ábra) A leltározott állomány 3.595 db. A kézirattár kézzel vagy géppel írott köz­lekedéstörténeti tanulmányokat, összeállítá­sokat, önéletrajzokat, közlekedési szakembe­rek visszaemlékezéseit tartalmazza. Jelentős, összesen 114 db., kereken 650 szerzői ív terjedelmű közlekedéstörténeti tanulmánnyal gyarapodott a kézirattár 1982 és 1986 között. A tanulmányok egy tervezett, de végül is, meg nem valósult magyar közlekedéstörténeti mo­nográfia előmunkálataiként készültek és kerül­tek a múzeum archívumának kézirattárába. A kézirattár leltározott állománya jelenleg 1.200 db kézirat. Hasonló, de inkább történeti forrás jellegű anyagokat tartalmaz a közlekedés­történeti feljegyzések és levelek gyűjteménye (189 leltározott tétel) és a társadalomtör-téneti gyűjtemény (88 leltározott tétel). Mint kuriózumot említjük meg Bebrits Lajos köz­lekedési miniszter 1.200 db "üzenő" céduláját az 1950-1956 közötti évekből. A hangszalag- és hanglemez-gyűjte­ményben egyes személyek saját hangján elmondott beszámolóit, közlekedési szak­emberek szakmai megbeszéléseit, vissza­emlékezéseit őrizzük. De van pl. hang­lemezünk a magyar gőzmozdonyok "hang"­járól is, a felvételek 1983-ban készültek. A hangszalag- és lemezgyűjtemény leltári állománya 79 db A klisé gyűjteményünk 116 db. közlekedési vonatkozású klisét tartalmaz. Az archívumi gyűjteményi csoportok között leginkább levéltári jellegű a jelenleg 280 tételt számláló témagyűjtemény. Nyilvántartását nem az egyedi leltározás jellemzi, egy leltári szám alatt olykor egész irattár, több folyóméter irat­anyag is rejtőzhet. A témagyűjteménybe a leg­változatosabb összetételű anyag kerülhet, a személyi hagyatékoktól kezdve a különböző közlekedési ágazatok intézményeinek levéltári jellegű teljes iratanyagáig. A személyi hagya­tékok is igen változatosak lehetnek. Tartalmaz­hat személyi okmányokat és iratokat, az illető személy tudományos vagy közéleti dokumen­tumait igen gyakran közlekedéstörténeti tevé­kenységének kéziratait, olykor az illető egyén által összegyűjtött eredeti történeti forrásokat is, újságokat és lapkivágásokat, műszaki rajzokat és kisebb, az adott személyhez kötődő tárgyi relikviákat. (Pl. Kandó Kálmán szemüvege, töltőtolla és logarléce; de akad más hagyatékban borotva és sakk-készlet is; Landler Jenő egyik könyvéből 1925. évi moszkvai lottószelvény került elő.) Egy-egy témának, különösen a nagyobb terjedelműek­nek, a katalógus cédula mellett külön részletes nyilvántartása, jegyzéke van. A magyar történelem két nagy alakját kell elsőhelyen megemlítenünk a témagyüjtemény ritkaságainak ismertetésénél: gróf Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost. Széchenyit azért elsőnek, mert a témagyűjtemény leltárkönyvé­ben az első bejegyzés 1963 november 27.-i dátummal így hangzik: "Széchenyi István levelezésének kéziratos gyűjteménye. 3 köteg." Csak érdekességként említjük, hogy a múzeum 1963-ban mindössze 80.- Ft vételárat fizetett ezekért a levelekért. 1973-ban, Széchenyi Istvánnak a Lánchíd építésével kapcsolatos 1840-1846 között írt leveleiért már 8.000.­forintot kellett fizetni. Kossuth Lajosnak Franz Kreuter bajor vasút­építő mérnökkel a vukovár-fiumei vasúttal kapcsolatos 1846-47. évi levelezése a múzeum alapítása óta a birtokunkban van, a századeleji múzeumi leltárkönyv is megemlíti. (II. L. 960. sz. bejegyzés.) Az 1963-ban felfektetett új leltárkönyvben "mentett anyag"-ként szerepel. (10. ábra) A Kossuth nevével egybeforrott vukovár­fiumei vasút nem épült meg. A vukovár-fiumei vasút első terveit a fiu­meiek felkérésére (és Kossuth támogatásával) 218

Next

/
Thumbnails
Contents