A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Bálint Sándor: A gépjárműgyűjtemény fejlődése 123

költő műve, és a CA 08-53 rendszámú Adler gyártmányú személygépkocsijáról írta (7.ábra). Mint ahogyan Balassi a "jó hamar lova"-it, Arany a Toldi "kurta pej lovát", Nagy László a villogó szügyű "búcsúszkodó lovacskáját- - úgy énekelte meg Jobbágy a "vajsárga, párduchátú" - Adlerjét. Az irodalomkedvelők megismerhették a kötetből az Adler történetét, a már nem létező Röppentyű utcai autópiactól a "Búcsúig". Azt már kevesen tudják, hogy az Adler - ajtaján a felfestett pegazussal, a szárnyaló paripával - nem a roncstelepen fejezte be pályafutását, ahonnan az út a kohóba vezet, a költő ugyanis a Közlekedési Múzeumnak ajándékozta derék, sok élményt adó járművét 1975ben. A kocsi a kiállítási terület egyik kiemelkedő helyére került. A látogatók körülsétálhatták, és néhányszor személyesen találkozhattak egykori tulajdonosával, aki meg-meglátogatta megbecsült "öreg társát". Az Adlernek természetesen autótechnikai értékei is vannak. Azon kevés gyártmányok közé tartozik, amelyek segítették átformálni a személygépkocsik hajtásával kapcsolatos nézeteket, s bebizonyították, hogy a fronthajtás kiváló menettulajdonságokat eredményez. A több mint 100.000 példányban gyártott Adler Triumpf Junior az egyik kedvenc típusa volt az 1930-as évek autós társadalmának. Ugyancsak az 1970-es években került a gyűjteménybe a FIAT Topolino, az egérke, amely az 1930-as évek második felének egyik divatos kiskocsija volt. Takarékos üzemével, négyütemű motorjával, jó arányaival és formájával szinte uralta az 500-asok kategóriáját. Ny-Európában 1960-as évektől Topolino klubbok alakultak, csaknem fetisizálva ezt a kisautót. Amíg az olaszok négyütemű motorral hajtott kisautóval hódították meg a piacot, addig a csehek - német mintára - kétütemű erőforrással szerelt kiskocsikkal próbálkoztak. A Jawa 600as, bár nem készült olyan tömegben mint a Topolino, nem is volt annyira divatos, Csehszlovákiában mégis sokan vásárolták, a hegyeket is bíró járművet. Az 1930-as években gyártott Jawa 600-asok közül sikerült egy példányt 132 a gyűjteményben elhelyezni. A kis járműveknél maradva meg kell említeni a Messerschmitt Kabinenrollert és a BMW Isettát. Németország ipara, gyárai járműállománya a második világháborúban elpusztultak. Az autóéhség csillapítására az 1950-es években "majdnem autó" gyártásába kezdtek. Ebbe a kategóriába tartozik a Messerschmitt kétüléses és az Isetta szintén kétüléses, három, illetve négykerekű motoros közúti jármű. Az előzőben egymás mögött kaptak helyet az ülések, mint a Messerschmitt repülőgépekben, a kabintető felhajtásával lehetett az ülésekben helyet foglalni, az Isettában egymás mellett ült a vezető és az utas, és egy nagy tojásra emlékeztető karosszéria elejének - ajtónak - kihajtásával lehetett beszállni. Az 1950-es évek második felében szó volt arról, hogy Magyarországon is beindul a kabinenroller gyártása. Csergő János majd később, 1956 után Apró Antal Kohó- és Gépipari miniszterek tárgyaltak az előkészületekről, a szükséges beruházások pénzügyi fedezetéről, ám a tervezgetésből nem lett semmi. Mindkét különlegességből sikerült egy-egy példányt beszerezni. A raktárban levő kisautók, mint például a BMW, a Messerschmitt, a Morgan, a Puli, a Jawa, a Topolino, a Velorex stb., illetve a kiállítási területen látha-tó Csonka, összességében különgyűjteménynek tekinthető. E különgyűjteménynek egyik fontos darabja a Pente, amely különösen értékesnek mondható, az egyetlen magyar tervezésű, farmotoros, négyüléses személyautó. Alkotója Pentelényi János 1944/45-ben, a bombázások és Budapest ostroma idején tervezte, méretezte és rajzolta meg ezt az érdekes járművet. Motorját soros kétüteműre álmodta és ilyennek valósította meg. A műszaki és a gazdasági szakemberek nagy jövőt jósoltak az új, 500 cm

3-es kisautónak, hiszen Magyarországon is elpusztult a járműpark, pótlásáról sürgősen gondoskodni kellett. Az 500-as, majd az ebből kifejlesztett 600-as, a szerényebb igényű vevőknek, kis-fuvarosoknak kedvencei lehettek volna. Mindkét típus kisteherautó változata is elkészült papíron. Pentelényi aki a Weiss Manfréd Művek szerkesztésén mint gépész-