A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Dr. Molnár Erzsébet: Az első 50 év: Banovits Kajetán, Geduly Gyula, Samarjay Lajos 7

tartalmaznak, amelyek előbbre vitték a fejlődést. A gyűjtemény fejlesztésének alapelvei közé tartozott, hogy lehetőleg csak a magyar ipar termékeit gyűjtsék, azokat a tárgyakat, amelyek a hazai ipar fejlődését kedvezően befolyásolták. Eredeti ötletek, újítások, azok megvalósult, de meg nem valósult formáit is érdemesnek tartották gyűjteni. A közlekedés fejlődését azonban csakis nemzetközi összehasonlításban célszerű bemutatni, ezért a külföldi példák, fejlesztések bemutatása elengedhetelen volt, különösen azok, amelyek a magyar fejlesztésekre is hatással voltak. Fontosnak tartották, hogy lehetőség szerint a belső szerkezeteket is láthatóvá tegyék és a gépek, járművek működését bemutassák. A gyűjtés módszerére vonatkozóan fogalmazta meg a múzeum vezetése, hogy a gyárakat, egyleteket, szakembereket is be kell vonni a munkába. Szükségesnek tartották hogy a balesetet szenvedett vagy elhasználódott anyagokat is megőrizzék, mert azokon válik láthatóvá a szerkezet, a munka stb. hiányossága. Ez a gondolat szintén a szakoktatás fontosságát jelzi a múzeumi munkában. Sok magánszemély is ajánlott fel tárgyakat, dokumentumokat a múzeumnak. A nagyon rossz állapotban lévő anyagokat nem tudták megvenni, mert helyreállítására nem volt sem kerete, sem személyzete az intézménynek. Inkább előnybe részesítették a minták, modellek elkészítését, ennek pontosságára azonban nagyon ügyeltek. A minőség és a pontosság volt a legalapvetőbb szempont. Dilettáns munkát, ahogyan Banovits egy alkalommal fogalmazott, nem vettek át, továbbá olyan modelleket sem vásároltak, amelyek nem konkrét járművet mintáztak. 1911-ben a Fogaras és Galac közötti Olt-híd mintáját ajánlották fel a múzeumnak, ami éppúgy teljesen fából készült, mint az Aranyos -patak hídja. Torzított méretei miatt azonban még ingyen sem fogadták el." A Szakbizottság tagjai egyenként tárgyalták az adott évre tervezett fejlesztéseket, és sokszor adódtak véleménykülönbségek. A gyüjteményfejlesztés legérthetetlenebb esete véle11 KM Adattár 107/911 12 menyem szerint a Lánchíd-minta körül kialakult huzavona. Teljességgel nem is lehet tisztán látni ebben az ügyben. Zielinski Szilárd fontosabbnak tartotta a vasúti biztosítóberendezések elkészíttetését a Lánchíddal szemben, feltehetően azonban ez legfeljebb csak egyik oka volt annak, hogy az első állandó pesti híd modellje miért húzódott addig, hogy végül nem is készült el. 1909-ben Banovits Kajetán javasolta elkészíttetését. A rajzok rendelkezésre álltak, kivitelezőnek az Istvántelki tanoncműhelyt jelölték ki. M=l:48 léptékben, mintegy 10 m hosszú mintát terveztek. Később a tervek átméretezéséről olvashatunk. A műhely is újabb költségigényekkel lépett fel. Gyakran került napirendre a Lánchíd, és talán ez az egyetlen téma amelynél a Szakbizottság nem jutott egyről a kettőre. Később pedig már nem történik említés a Lánchídról illetve annak mintájáról.

12 Sajnos ezen fontos műszaki, építészeti és történeti jelentőségű alkotásról mind a mai napig nincs modell a Közlekedési Múzeumban. A Banovits igazgatósága idején működő bizottságok tagjai maguk is áldoztak a gyűjteményfejlesztésre. Az igazgató indítványozta, hogy mindenki saját maga fizessen elő egy könyvre, folyóiratra, és azt adja át a múzeumnak. 0 maga a "Tenger" c. szaklapot ajánlotta fel, Geduly Gyula, a múzeum későbbi igazgatója pedig a Budapest-Zimonyi vasút építési rajzait.

13 A Közlekedési Múzeum első tizenöt évének legfontosabb vitája a múzeum véglegesítése körül zajlott. Az alapkérdés a gyűjtemény sorsa körül forgott, és ezzel összefüggésben a múzeum funkciójáról. A Közlekedési Múzeum épülete a Városligetben állt - és áll szerencsére ma is - a Fővárosi Tanács területén. A bérleti szerződés 1916-ban járt le, tehát dönteni kellett, maradjon a múzeum a ligetben, és zsúfoltsága miatt a meglévőt bővítsék, vagy egy teljesen új épületet emeljenek a város másik részén. A vitában álló személyek a helyet összekapcsolták a funkcióval. 12 KM Adattár 1907-12. évi ügyiratok 13 u.o. 1912.