A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Bálint Sándor: A gépjárműgyűjtemény fejlődése 123

megjelentek, meggyőződhettek arról, hogy a múzeumon belül az autós szakterület meg­alakult, szakemberei serényen dolgoznak. Dr. Mészáros Vince, továbbá dr. Bottá József a múzeum gazdasági vezetője, Harsányi Lajos, Géhl Fülöp műszaki vezető, valamint Rubint Ferenc a rögtönzött értekezleten tájékoztatták a szakma vezetőit, a Közlekedési Múzeum gond­jairól, terveiről. Az igazgatók segítségükről biztosították a vendéglátókat. E tárgyalás e­redményeként 1960-ban és 1961 elején az l-es, a Il-es, a III-as, a IV-es, az V-ös, a VI-os, a VH-es Autójavtó Vállalat, a 16-os Autó­közlekedési Vállalat (MÁVAUT), nemkülön­ben a Rippl Rónai úti Autóközlekedési Tech­nikum egyenként és együttesen elvállalták a múzeum 16 db régi autót számláló kollek­ciójának felújítását, díjtalanul. A kapcsolatos műszaki-múzeológiai feladatok, ellenőrzések ellátása Harsányi Lajosra, Rubint Ferencre és Géhl Fülöpre hárult. Az autók rendben el­készültek. Géhl Fülöp 1931-ben került a múzeumba, kiválóan ismerte a múzeumi követelményeket, szakértelméhez szervezői képességéhez kétség nem fért. 1968-ban vonult nyugdíjba. A napilapok beszámoltak a vállalatoknál folyó munkákról, a filmhíradó is készített fil­meket az "életrekeltésekről", a próbafutás­okról. Matykó Vilmos, az Autóklub főtitkára 1961 tavaszán felkereste dr. Mészáros Vincét és kérte, hogy júniusban, a Ferihegyi Repülőtér betonján megrendezendő nemzetközi autós gyorsasági verseny első műsorszámaként, a Közlekedési Múzeum tartson bemutatót régi autóival, az "öregek" mintegy vezessék fel az "újakat" a korszerű versenyautókat. A főtitkár kívánsága, a minisztérium hozzájárulásával tel­jesült. A 16 autó 1961. június 9-én az 10-én Budapesten, majd 11-én vasárnap, a KPM udvaráról elindulva a repülőtéren vonult fel az érdeklődők nagy gyönyörűségére. Az autókat a javítóik vezették korabeli ruhákba öltöztetve. A több mint 200 kilométer lefutása után az autók minden baj nélkül visszatértek a KPM udva­rára, majd onnan a Közlekedési Múzeum raktá­rába. A múzeum ekkor lépett először a külföldi nyilvánosság elé, az angol, a francia, az NSZK, az olasz, az osztrák stb. televíziók, filmhíradók hosszan és részletesen ismertették a versenyt és a régi autók felvonulását. A hazai TV és a Filmhíradó sem fukarkodott a műsoridővel, a lapok is beszámoltak az eseményekről: a régi autók budapesti felvonulásairól, a reptéri sike­rekről. A Közlekedési Múzeum az érdeklődés középpontjába került. A bemutatónak is kö­szönhetően felgyorsultak a múzeum újjáépí­tésével kapcsolatos munkák. A személyautók helyreállítása idején meg­kereste a múzeumot Winkler Dezső, a Jár­műfejlesztési Intézet igazgatója és elvállalta a múzeum gyűjteményében levő sérült, hiányos Rába Botond 38 M mintájú terepjáró gépkocsi felújítását, díjtalanul. Mint ismeretes Winkler Dezső oki. gépészmérnök tervezte egykor a Bo­tondot, mint a Rába Magyar Waggon- és Gép­gyár Rt. szerkesztő csoportvezetője. A jármű elkészült, és visszakerült a múzeumba. Az 1960-as évek elején felépült a múzeum ideiglenes raktára a XIII., Tatai u 13.sz. alatt. A három épületből álló földszintes együttesre már igen nagy szükség volt, mert a múzeum felújításához, újjáépítéséhez a belső csarnokait ki kellett üríteni. Az autók, a fődarabok és tartozékaik átkerül­tek az új raktárakba, a szabadban tárolt al­vázakat szintén átszállították, "csillag-garázs­ból csillaggarázsba". A raktárakban a jármű­vek, műtárgyak oly szorosan álltak egymás mellett, hogy köztük alig lehetett járni. A rak­tárak még ma is zsúfoltak. A központi épület­ből való kiköltözéssel egy újabb fejezet zárult le az autós szakterület életében. Harsányi Lajos 1962-ben megvált a múze­umtól. A következő hónapokban több nyugdí­jas is foglalkozott az autógyűjteménnyel, míg végül 1964. január 1-én, e sorok írója mint segédmúzeológus főfoglalkozásban átvette a gyűjteményt. Tanácsadóként segítette munkáját Emmer József aki 1972. októberéig. 76 éves korában bekövetkezett haláláig fáradozott a gyűjtemény fejlesztésén. Korábban a gyűjtés az automobilokra és ré­szeikre terjedt ki, 1965-től azonban a motor­126

Next

/
Thumbnails
Contents