A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Bálint Sándor: A gépjárműgyűjtemény fejlődése 123

közreműködésével bontották ki a szerkezeteket, ekkor metszeteitek a hiányos, sérült Krupp Junkers és a Minerva motort, a Rába L típusú alvázat, amely az 1920-as évek második felének volt újdonsága. Munkájukat nagy szakértelem jellemzi. A Krupp motor forgattyús hajtóművének minden része látható {Lábra). A főtengely forgatásakor tanulmányozható a hengerenkénti feltöltők szelepeinek működése, a hengerenkénti két-két dugattyú mozgása stb. A szelepek nélküli Minerva tolattyúinak siklása, résvezérlése jól megszemlélhető napjainkban is. Közép-Európában nincs ilyen benzin, illetve dízelmotor. A Rába alvázat is a honvédség segítségével sikerült didaktikai műtárggyá alakítani. A villamos motorral meghajtott, metszeteit alvázon "üzem" közben látható a motor, a tengelykapcsoló, a sebességváltó, a kardán, a differenciál működése, az alváz megtekintésekor bárki megértheti az autó működési elvét. A metszeteléssel kapcsolatos munkálatokat Rubint Ferenc százados vezette, aki nyugállományba vonulása után a Közlekedési Múzeumban helyezkedett el, s csaknem 30 évig itt gyümölcsöztette kivételes szaktudását. A múzeum autós gyűjteményének fejlődésében 1957-ben egy újabb fejezet kezdődött. Ekkor került a múzeumba Harsányi Lajos ny. postaműszaki igazgató, aki mint nyugdíjas munkatárs kapta feladatul az autós gyűjtemény bővítését. Sissovics és Illés más szakemberek 1. ábra. Metszeteit Krupp Junkers kétütemű, ellendugattyús, feltöltős dízelmotor 1935-ből 124