A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Kócziánné, dr. Szentpéteri Erzsébet: A géperő nélküli járműgyűjtemény 107

amelyeknek egyik legérdekesebb példánya az un. "nagyatádi", amit még Móra Ferenc is érdemesnek tartott megörökíteni

16

. Az Orosházán vásárolt darab egy jó nevű, helybeli kovács munkája, és a módosabb parasztság által használt rugós kocsik közé tartozik. A vadászkocsik között magyar és orosz származású (a "tarantász") is található, utóbbit szintén helyi igények formálták, de a Mátrába kerülésének pontos forrását nem ismerjük. A városi közforgalom járművei közül hiteles bérkocsival

17 is rendelkezünk, nemcsak vissza, illetve átalakított formákkal. Egészen különleges az az ajándékként kapott "Hansom Cab" - a nevezetes angol bérkocsi -, amelyet az 1990-es évek elején épített egy vállalkozó, angol minta nyomán és hitelesen. Az angol bérkocsi replika, de van a gyűjteményben egy olasz városi kocsi is, aminek használatát nemcsak fotókon lehet látni, hanem egy Toulouse-Lautrec festményen is. A városi közúti forgalom fogatolt teherjárművei közül egyetlen darab beszerzését engedélyezték a gyűjtemény számára, pedig a gyűjtési elv helyességét mindenki elismerte. Végül a legkisebb méretű, 20 mázsás "stráfkocsi" megvételére nyílt lehetőség. A kétkerekű teherszállító járművek - taligák és kordélyok - is nagy számban voltak korábban forgalomban. Az út- és vasútépítkezéseknél használták a kordélyt, begyűjtését fontosnak ítéltük, és élve a kedvező vásárlási lehetőséggel, megvettük egy csongrádi kubikos-kordélyos dinasztia 1/2 m

3-es földhordó kordélyát

18

. Gyűjteményünkben elég nagy számban vannak szekerek és paraszti gazdaságok kocsijai. A gyűjtési elvek gyakorlati érvényesítése ennél a tárgycsoportnál volt a legkevésbé eredményes, és a rendszeres gyűjtőutak ellenére az Móra Ferenc: Véreim, parasztjaim. Magvető,Bp.l959. 230-233. old. Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A bérkocsiipar járművei. A Közlekedési Múzeum Évkönyve VI. 19811982. Kőzdok. Bp. 1983. 255-279. old. 18 Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: A kubikuskordé és modellje. A Közlekedési Múzeum Évkönyve VI. 1981-1982. Közdok. Bp. 1983. 655-663. old. 116 állomány elég vegyes képet mutat. A gyűjtemény felállítását követő első nagyobb akció célja egy fatengelyes hatökrös szekér volt, ami a "régi idők ritka képviselője" indoklással került beszerzésre. A fatengelyes időszak emléke egy erdélyi parasztszekér is. Az un. tájjellegű parasztkocsik közül a következőkre tettünk szert az évtizedek folyamán: borsodi, ceglédi, baranyai, dorozsmai, mátrai, alföldi, békése, nyugat-magyarországi stb. Kiemelést érdemel a hortobágyi ekhós és a hegyes vidékek nehéz faszállító kocsija. A válogatást gyűjtési körülmények nehézségei mellett - az is befolyásolta, hogy a "magyar parasztság kerekes jáműveinek történeti és táji rendszerezéséhez" 19

ekkor még csak az alapkérdések felvetéséig jutott el a kutatás, és a szakterülettel foglalkozó muzeológusok egyöntetű véleménye szerint Magyarországon az egyes típusok nemcsak tájegységekként, hanem szinte - némi túlzással - helységekként is változtak. (A gyűjtési határterületeket - többek között ezért kellett volna évtizedekkel ezelőtt és pontosabban kijelölni). A két-négykerekü járművek mellett a szánokra is figyelmet fordítottunk, szép kollekció van városi- és teherszánokból, szánkókból. Szánkót nem gyerekjátékként, hanem kézi szállítóeszközként szereztünk, de néhány M=l:2,5 kicsinyítésü, vagy nem méretarányos gyerekjármű (pl. pónikocsi) is található a gyűjteményben. Az eredeti járművek közé soroljuk a gyaloghintókat, amelyekből három darabunk van. Kiemelésre érdemes a japán gyahghintó, amelynek múzeológiai feldolgozása számos módszertani tanulságot hozott.

20 Már többször utaltunk a modellekre, amelyek különböző forrásokból kerültek a gyűjteménybe. A tanonc- és vizsgamunkák hatvanas Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez. Néprajzi Közlemények, XVIII.évf. Népművelési Propaganda Iroda, Bp. 1973. 5-81. old. N, Takách László: Japán gyaloghintó restaurálása. A Közlekedési Múzeum Évkönyve IV. 1976-1978. Közdok. Bp. 1979.163-179. old.