A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Szabó László: Az út-híd gyűjtemény 101

elkülönített raktárba költözött a gyűjtemény. 1992 folyamán a hajózási gyűjteménnyel közös térbe került át az anyag. A gyarapítás tapasztalatai alapján alakult ki a "tanulmányi raktár" koncepciója. Ennek lényege az, hogy a gyűjtemény mint eszköztár, demonstrációs bázis, bekapcsolható a műszaki közép és felsőoktatásba. Ezzel a technikai, technológiai fejlődésnek olyan részletei és dokumentumai is közismertekké válhatnak, amelyek a kalasszikus kiállítási módszerekkel nem tehetők közkinccsé. E koncepció szellemében építettük a "közepes" méretű tárgyak számára a fedett és oldalról védett tárolóteret. Az elhelyezés és az állagmegóvás fejlesztése új távlatokat fog megnyitni a gyűjtemény fejlesztésében. Az 1980 óta a múzeumban, az út-, hídgyűjtemény részvételével, vagy rendezésében megvalósult kiállítások közül a következők voltak a jelentősebbek. 1984. Informatika a közlekedésben és a hírközlésben. Ezideig az egyetlen ilyen próbálkozás a társcégek és az oktatási és kutató intézmények részvételével. 1987. Új állandó kiállítás, közúti szekció. A fogatolt és a gépjármű gyűjteménnyel közös komplex kiállítás jött létre az új épületben, a közúti közlekedés történetének bemutatására. 1989. 125 éves a Magyar Aszfalt. Vállalattörténeti kiállítás, mely beágyazódott a magyarországi aszfaltipar és az aszfaltút-építés történetébe és egyúttal kitekintett az aszfalt, mint építőanyag felhasználásának történetére is. 1992. A tanulmányi raktár első ütemének megvalósulása. Elkészült az acélszerkezetű térlefedés és polcrendszer. A tárolótérben elhelyeztük a nagyméretű, kevésbé klímaérzékeny tárgyakat az előzetes tervek szerint, elkülönítve az úttartozékokat, a hídelemeket, a különböző funkciójú eszközöket, berendezéseket. 1993. A komáromi átkelőhely. A komáromi Erzsébet Duna-híd építésének 100. évfordulója tiszteletére, a tervezés, az építés eseményeit bemutató kiállítás a régió komplex közlekedéstörténeti - és így hadászati, kereskedelmi jelentőségével is foglalkozott. Egyúttal röviden tárgyalta azt a fejlődési folyamatot, melyen a magyarországi hídtervezés és építés eljutott az Erzsébet-híd megvalósításáig. 1995. A magyarországi autópályák építésének 35 éves története. Tablókon, anyagminták, műszercsoportok, technológiai és csomóponti modellek, gépmodellek segítségével tárja a közönség elé Magyarország gyorsforgalmú úthálózatának, autópálya-rendszerének kialakulását, fejlődését, kapcsolatait az európai hálózattal, valamint a fejlesztés várható irányait és lehetőségeit a tervezéstől a környezetvédelemig. A kiállításhoz kapcsolódott egy építő és üzemeltető gépeket, berendezéseket bemutató gépkert létrehozása is. Az út-, hídgyűjtemény munkájában folyamatosan támaszkodik a társcégek segítőkészségére, a kapcsolatrendszer minden jelentős céget magába foglal. Ebben a kapcsolatkörben az egyik jelentős csoport a Hidak Társasága keretében létrejött szerveződés. A kezdeményezés eredeti célja az volt, hogy egy nemzetközi konferencia keretében vizsgálja a Duna szerepét a mellette lakó népek közötti kulturális transzfer területén. Lehetőséget kívánt adni a különböző tudományterületen dolgozóknak arra, hogy kutatási eredményeiket, tapasztalataikat, véleményüket kicseréljék. E kapcsolatrendszer komplex vizsgálata során több rendezvény jött létre. A jelentősebbek: 1991. Nemzetközi emlékülés Széchenyi születésének 200. évfordulója tiszteletére; 1992. Hidak a Dunán, nemzetközi konferencia; 1993. Nemzetközi tanácskozás és emléktáblaavatás a Korinthoszi csatorna építésének 100. évfordulója és a magyar alkotók tiszteletére. A következő esemény - a társintézmények összefogásával - a Ferencz József híd átadásának 100. évfordulója tiszteletére rendezendő emlékülés lesz 1996 októberében. 105