A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)
II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Szabó László: Az út-híd gyűjtemény 101
A híd- és gépskanzenek "hálózatának" két alapintézménye a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény és a Magyar Építőipari Múzeum Veszprémben. További lehetőség - a közeli jövőben erre teszünk kísérletet - egy gyűjtőhely létrehozása Martonvásáron, az Autópálya Mérnökség területén. E nagy gyűjtőhelyek körét egészítik ki azok a cégek, amelyek egy, vagy néhány gép megőrzését vállalják, esetleg üzemi gyűjteményt hoznak létre és tárják a közönség elé. így említésre és követésre méltó munkát végzett (és végez) a BME Acélszerkezetek Tanszéke, a Ganz Acélszezetek Rt, a Közúti Gépellátó V., a Salgótarjáni Közúti Igazgatóság Balassagyarmati Üzemmérnöksége, a Katonai Szállítási Főigazgatóság, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. 1. ábránk a Magyar Építőipari Múzeum veszprémi gépkertjében kiállított Respectagyártmányú cementterítőt mutatja szállítás előtt. Ezzel az akcióval az ország egyetlen ilyen gépét mentettük meg a pusztulástól. Hasonlóan kiemelkedő eredmény a szabadszállási alumíniumhíd megmentése, majd kiállítása. Az ország egyetlen és Európa első ilyen szerkezete ma a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjteményben áll. 2. ábránkon a Dunavölgyi Főcsatorna partjára emelt híd látható A Közlekedési Múzeum előtti hídkertben már évtizedek óta gyűjtjük a hídépítés emlékeit. Sajnos a területnek csak használója és nem tulajdonosa a múzeum, így a fejlesztésnek gátat szab a Fővárosi Közgyűlés álláspontja. A 3. ábra a Margit híd parti nyílásának egyik tartóját ábrázolja beemelés közben. A tartó az első hazai tervezésű és gyártású, nagy nyílású vashídszerkezet darabja. Megőrzéséért a Ganz Acélszerkezeti Rt-nek, konzerválásáért a Pannonkorr Kft-nek jár köszönet. Az út- hídgyűjtemény tárgyai 1982-ig a városligeti épületben, szekrényekben kaptak helyet. A Tatai úti komplexum elkészültekor 1. ábra Respecta gyártmányú cementterítő. A Betonútépítő Vállalat ajándéka 103