A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, fejlődése 93 - Szabó László: Az út-híd gyűjtemény 101

Szabó László Az út-, híd gyűjtemény A gyűjtemény önálló léte 1969-től számítható. Az induló leltári állomány nem tükrözi azt a színvonalat amelyet a háború előtt megjelent vezetőkönyvek alapján elvárhatnánk. A rendelkezésre álló jegyzékek szerint a közúti pályákhoz kapcsolódó emlékek mennyisége a százas nagyságrendbe tartozott. Kiemelkedett ezek közül az eredeti út- és hídépítési anyagminták, a földmérő eszközök és a hídmodellek gazdag csoportja. A tapasztalható csökkenés okait csak találgathatjuk. A modellek többsége az 194445. évi ostrom és a zsákmányolás áldozata lett. A kisebb műszerek, tárgyak egy része más gyűjteményekbe, múzeumokba került, más része nyomtalanul eltűnt. A gyűjteményt témacsoportokra bontottuk (7. táblázat). Az alkalmazott témacsoport-rendszer azonos a múzeum 1982-es Évkönyvében, a Szerző tanulmányában (79-94. oldal) ismertetettel, illetve annak kismértékben fejlesztett változata. Miként az már több ízben megfogalmazódott a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés tárgyi emlékeinek, írásos és rajzi dokumentumainak gyűjtésével azt a sokrétű kapcsolatrendszert kívánjuk feltárni, amely az emberi kultúra, mint felhasználó és a közlekedés mint szolgálat között épült ki az évezredek folyamán. Ezen belül annak vizsgálata és bemutatása a célunk, hogy a magyar történelem során és függvényében elért műszaki fejlettség hogyan épül rá a Kárpát-medencében lejátszódott folyamatokra és hogyan épül be az egységes emberi kultúrtörténetbe. A gyűjtési programhoz képest a tényleges gyarapodás időben és belső megoszlásban nagymértékű ingadozást mutat. Ennek legfőbb magyarázata az egyes szakterületek, illetve cégek eltérő gazdálkodási rendszere és az elmúlt két évtized "alulfinanszírozottsága", az ebből fakadó eszköz-, alkatrész- és munkaínség. Az út hídgyűjtemény szakmai kapcsolatrendszerét vizsgálva hangsúlyozni kell, hogy amennyire fontos a gyűjtemény érdemi munkájában, gyarapításában, a technikai problémák olcsó, vagy ingyenes (az esetek túlnyomó többségében ingyenes) megoldásában a tervezés, kivitelezés, az üzemeltetés és az oktatás területén dolgozó intézményekkel, a múzeumokkal és a "tárcán kívüli" cégekkel kialakított kapcsolat, ugyanannyira számon tartják partnereink a múzeumot és benne a gyűjteményt, mint információs bázist, kutatóhelyet, aktív gyűjtő és megőrző intézményt. A lelkes segítőkészség, a technikai ( sőt alkalomadtán pénzügyi ) áldozatvállalás határát még a „ tárcán kívüli" cégek esetében is csak a könyvelési szabályok, vagy a pénzhiány húzzák meg. A mélyépítésnek - és esetünkben kiemelten az út- és hídépítésnek jelentős területe a nagyméretű és nagysúlyú alkatrészek, elemek, berendezések köre. Megmentésük, konzerválásuk, szállításuk, kiállításuk érdekében olykor több cég önzetlen segítőkészségét kell igénybe venni és koordinálni. Kiemelkedő az az akció, amely során különböző földmunkagépeket, alapanyag-gyártó és bedolgozó berendezéseket, szállító és vontató jármüveket szállítottunk Veszprémbe. A nagyméretű és nagy súlyú hídelemek, gépek megmentésére megőrzésére pénzügyi és technikai szempontból legkedvezőbb megoldásnak az tűnik, hogy az ország több pontján gyűjtő (hosszabb távon kiállító) helyeket hoz létre a társcégek összefogása. Az ötlet felvetője és az első tervek kidolgozója a hidak területén Holnapy Kálmán (1922-1196) volt. A feladatok célszerű megosztásával a létrehozás és az üzemeltetés költségei jelentősen csökkenthetők és megoszthatók a résztvevők között. 101