A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 309 - Kossuth Lajos ismeretlen levele a balatoni gőzhajózás ügyében (Biró József) 321

„Hétfőn és kedden várván Exellentiád röpiratának megjelenését..." Ez csakis Széchenyi István: Balatoni Gőzhajózás c. röpiratára vonatkozhatott, amelyet 1846 április 2-i dátummal nyomatott ki. Ebből következtethető, hogy a levélben említett közgyűlést 1846 április 2-a körül tarthatták meg. De nézzük a szakirodalmat. Jordán Dezső: A balatoni hajóközlekedés c. füzetében 1846 április 2-ára teszi a Balatoni Gőzhajózási Társaság megalakulását.

1 Nyilvánvaló, hogy a társaság megalakulásának idejét a Széchenyi-röpirat dátumával azonosítja; számunkra viszont ez az időpont nem jöhetett szóba. Farkas László: Gróf Széchenyi István és a „Balatoni Gőzhajózás" c. művében is találunk egy idevágó mondatot: „Ezzel a kidolgozott tervezettel ment Széchenyi az 1846 április 6-án tartott pesti közgyűlésre."

2 Ugyancsak 1846 április 6-át jelöli meg a társaság megalakulásának Tóth Lajos: Széchenyi a balatoni gőzhajózás megalapítója c. kéziratában: „Elkészítette az igazgatási szabályokat és ezekkel a kidolgozott tervekkél ment Széchenyi 1846 április 6-án a pesti közgyűlésre, ahol a. Balatoni Gőzhajózási Társulat megalakult."

3 Ez a közgyűlés lehetett az, amelyre Kossuth levelében céloz. De hogyan lehetne bizonyítani? Gondos átolvasás után megállapítható, milyen napon írták. Nézzük csak a szöveget: „Hétfőn és kedden várván Exellentiád röpiratának megjelenését, nem akartam tájékozás nélkül haszontalanul dolgozni. Tegnap nagyon el valék foglalva, s így csak az éjjel készíthettem el a tervezetet, m a pedig leírattam." A „tegnap", azaz szerda után a „ma" nem lehet más, csak csütörtök. Világos tehát, hogy Kossuth a levelet csütörtöki napon írta, s ha 1846. április 6. csütörtökre esik, a keltezés bizonyított. Az öröm azonban korai volt: a közgyűlés nem csütörtökre, hanem hétfőre esett a naptárban, s ezzel összeomlott az egész bizonyítás. A kudarc azonban nem hagyta sokáig nyugodni a kutatót. A következő lépés a Széchenyi Könyvtár korabeli lapjainak tüzetes átnézése volt. A Hetilap 1846. április 10-i számában egy hírecskére bukkantunk: ..A balatoni gőzhajózási társaság közgyűlése. E társaság tegnap ismét közgyűlést tartott." Az elnöklő Széchenyin kívül jelen voltak között megemlíti még a híradás Festetich grófot, Hertelendi és Kossuth táblabírákat. Végül így fejezi be: „A gyülekezet abban állapodott meg: Ő exjának (azaz Széchenyinek) tanácslatai bevárassanak, addig is Hertelendy tb. úr szabály-szerkezete a tagok között köröztessék, az alapszabályok pedig egy későbben tartandó közgyűlésen alkottassanak meg. Pest, ápril 6-án 1846, X." Ebből egyszerre kitűnik, hogy Farkas László és Tóth Lajos ebből a tudósításból szerezték értesülésüket a közgyűlés napjáról, azonban elnézték. 1846 április 6-a nem a közgyűlés napja, hanem a tudósítás keltezése. A közgyűlés „tegnap", azaz április 5-én volt. 1 Jordán Dezső: A balatoni hajóközlekedés, Bp. 1931. 3. p. 2 Dr. Farkas László: Gróf Széchenyi István és a „Balatoni Gőzhajózás", Veszprém, 1933. 14. p. 3 Később megjelent a Gépipari Tudományos Egyesület gondozásában, Tóth Lajos: 120 éve indult meg a gőzhajózás a Balatonon, címmel, Bp., 1966. 13. p. 323