A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 309 - A két Erzsébet-híd modelljei (Petrik Ottó) 331

A KÉT ERZSÉBET-HÍD MODELLJEI A Múzeum állandó kiállításán a látogatók megtekinthetik a régi és az új Erzsébet-híd modelljét, valamint az első* híd egy szerkezeti részletének modelljét is. Jelenleg csupán ezek vannak a Múzeum birtokában, korábban azonban mindkét hídról több modellel is rendelkeztünk. Ezek egy része — természetesen elsősorban az új hidat illetően — a tervezés során készült. Érdeklődésre tarthat számot, ha a következőkben áttekintjük e különböző rendeltetésű és funkciójú modelleket. Ehhez azonban előbb" röviden foglalkoznunk kell a két híddal is. A RÉGI ÉS AZ ÚJ ERZSÉBET-HlE A múlt század végefelé már nyilvánvaló volt, hogy az akkor álló két közúti Duna-híd — a Lánchíd és a Margit-híd — nem tudja többé akadálytalanul lebonyolítani a főváros két része közötti forgalmat. Ezért a kereskedelemügyi miniszter 1894-ben nem is egy, hanem •— a millenniumi készülődés lelkes hangulatának megfelelően — egyszerre két további közúti híd tervezésére és kivitelezésére írt ki nemzetközi pályázatot. E hidak a város eddig e szempontból elhanyagolt déli részén, az Eskü téren és a Fővám téren voltak felépítendők. Mint érdekességet emeljük ki, hogy a kiírásban szerepelt az a követelmény, hogy a hidaknak esztétikailag méltóknak kell lenniök az akkor már nem ok nélkül világhírű Clark-féle Lánchídhoz. A pályázatra 74 terv érkezett be — ebből 15 magyar — amelyek közül 53 az Eskü téri, 21 pedig a Fővám téri hídra készült [8]. Kivitelezésre egyik tervet sem fogadták el, hanem a minisztériumban külön osztályt létesítettek, amely Czekelius Aurél vezetésével kidolgozta a részletterveket, mindkét hídra. Ezek alapján angol, belga, francia és német gyárakat szólítottak fel kivitelre, melyek közül azonban olyan világcégek, mint pl. a Schneider et Creuzot vagy Krupp elzárkóztak az ajánlattétel elől, a bonyolult feladathoz nem rendelkezvén megfelelő felszereléssel [10]. így a hídszerkezetet végül az Államvasutak Gépgyára készítette el. Az 1897—1903 között épült Erzsébet-híd merész és szokatlan vonalvezetésével a világ talán legismertebb — és legelismertebb — lánchídja lett [11, 12, 16]. Egyetlen, 290 m-es nyílással hidalja át a Dunát, amelyhez kétoldalt a középnyílás 1/7-ének megfelelő szélső, nem függesztett nyílások csatlakoznak. (1. áb331