A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Tisza István: Adatok „A Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye” alapításának előzményeihez 301

Az 1867-i félévi folyam, első füzete augusztus, a második október, a harmadik december végén hagyja el a sajtót. Minden füzet legalább öt ívből fog állani." Legyőzték tehát a legnagyobb akadályt, az anyagiak hiányát, de jellemző módon még nem egy közösség, hanem az egyéni áldozatok erejével. Szükségesek voltak azonban ezek a bátor tettek ahhoz, hogy magára ébresszék és ilyen vonatkozásban is egyesületté kovácsolják a mérnökegyletet. „Magyarországon a technikai ügy, valljuk be őszintén, parlagon hevert. A hazai szakértők eddigelé szétszórva, egymástól elszigetelve, tér és alkalom nélkül a nézetek tisztázására és a helyeseknek ismert eszmék gyakorlati érvényesítésére, csak szűk körben, s itt is nem ritkán egymást paralysálva működ-' hetnének. Hiányzott a kapocs. . ." így kezdi beköszöntőjét az első szám.

12 A „kapocs" ezzel létrejött. Azok a megállapítások, amelyek a lap megalapítását megelőzően — mint igények — egy műszaki \ lap tartalma és szerepe iránt megfogalmazódtak, olyan általános követelmények, amelyek többségükben ma is helytállóak és követendők. Nem árt ezért felidézni őket, s egyben megemlékezni arról a lapról, amely hasonló elveket követve olyan hosszú időn át utat mutatott a magyar műszaki élet fejlődéséhez, s ezzel egyben részese máig elért eredményeinknek is. 12 A Magyar Mérnök—Egyesület Közlönye I. köt. Pest, 1867. Előszó. 308