A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Tisza István: Adatok „A Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye” alapításának előzményeihez 301

1866-ban végül megalakul a Magyar Mérnök-Egylet. Csaknem azonos időben jelennek meg Valkai Imre cikkei a Pesti Napló 1866 júliusi számaiban,

4 „Egy magyar műtani szaklap érdekében" címmel. — „a kettő: az egyesület és közlönye egymáshoz úgyis oly közel állanak, hogy azok egyidőbeni megindítását . .. elkerülhetetlennek tartom ..." A lap feladatának tekinti: 1. „Az alakulandó egyesület működésének irányt szabni azáltal, hogy az ország anyagi viszonyainak sokoldalú felderítését eszközli, így a közszükségletek felismerhetők lesznek. 2. Az egyesület vezéreszméit népszerűsíteni, kiviteleit illusztrálni, elfogadhatókká tenni szintén csak egy közlöny által lehet legsikeresebben. 3. Egy műszakilag képzett olvasóközönséget teremteni, melyre támaszkodva magát műtani irodalmunkat majdan megalapíthatjuk." Valkainál tehát már felmerült az olvasóközönség nevelésének igénye is, mint a lap egyik programja. „Kérdés: — írja tovább — Milyen irányú legyen e lap? — Megélhet e?" Érdekes megfigyelni e kérdésekre a válaszokat, mert a reformkori függetlenségi törekvések egyenes folytatásának megújuló nemzeti hangjuk, és a mindennapi élet tapasztalatai tényeiből és reformer igényeiből eredő reális szemléletük egyaránt tanulságos. „1. Legyen magyar és legyen gyakorlati! . . . bár némely mathematikai törvények az egész világra egyaránt kötelezők, de az ezen törvényekből származó különféle műveletek kivitelénél a nemzetek szeretnek saját módjuk szerint eljárni. A magyar műtani lap tehát először is magyar legyen, ne vegyen magának mintát határozottan sem egyik, sem másik nemzet hasonló közlönyéről, hanem várja be a viszonyok mikénti alakulását, s az országban élő tevékenység jelleméből tanulmányozza saját álláspontját, •— eltanulva a külföldtől azt, amit saját művelődésünk szükségesnek tart, anélkül, hogy saját, álláspontunkat másénak alárendeljük ... ... Ne legyen e lap doktriíiák lapja, de legyen az életé!. .. Ne mondja e lap azt soha, hogy ez, s ez a dolog így van a németnél, a franciánál, ennélfogva így kell annak nálunk is lenni, — hanem azt, hogy: lássuk, hogyan alkalmazzuk ezt mi itthon? Nem lehetne-e rajta könnyíteni, idomítani stb. Szóval: tegyük előbb nemzetivé, azután fogadjuk el. Ne feledje e lap soha, hogy feladata leszen: tükrét adni nemzeti fejlődésünknek, s hogy e fejlődés még csak embryójában van, annak oka nem a nemzet tudatlanságában, — mert fogékonyabb a világ minden nemzeténél — de a végzet mostohaságában keresendő. 2. Legyen a lap gyakorlati!. .. azon lapnak, mely egyesületünk — jobban műtani állapotainknak közlönye leszen, mindenáron oda kell törekednie, hogy anyagi helyzetünket minél praktikusabb, azaz tárgyilagos felfogással ismertess**. Ne kívánjon e lap tisztán tudományos közlöny lenni, hanem legyen a tények, a javaslatok, a gyakorlati kivitel, az indítványok közlönye . . . nem az a célunk, hogy magát a tudományt virágoztassuk fel, hanem az, hogy a tudományt léptessük életbe elhanyagolt tereinken . . . minden gyakorlatiatlan lépésünk valóságom bűn, melynek utóbb is mi adnók meg az árát, mérnökök, mert ha nem bizonyí/l Pesti Napló 1866. évf. július 27—29-iki számok. 304