Csányi Károly: Keleti művészeti kiállítás (Budapest, 1929)

XII. Szakkifejezések

112

Okimono. Dísztárgyul szolgáló japáni kisplasztikái alkotás.

Oni. A rossz szellem japáni neve.

Parinirvana. Buddha nirvánája, azaz elköltözése az életből.

Rakan. A kínai lohan (1. ott) japáni elnevezése.

Raiden. A japániaknál a mennydörgés istene.

Sentoku. (L. Hsüna Te). Kínai mintára készült aranysárga bronzötvözet japáni neve.

Shakudo. Japáni bronzötvözet sötét szürkéskék felülettel.

Shibuiehi. Japáni ezüstszürke színű, ezüsttartalmú bronzötvözet.

Shislii. Teljes nevén karashishi. A Buddha tanítását jelképező oroszlán („Fo-kutya“; ,,Fo“ Buddha kínai neve) japáni elnevezése.

Shou-jel. A hosszú életet jelentő kínai írásjegy, melynek „százféle“ ékítménves változata van.

Sokszínű dísz. Kínai elnevezés szerint tulajdonképen „ötszínű“ dísz (wu tsai), mert a kínaiak elvben öt színbe (fehér, fekete, vörös, sárga, kék és zöld, mely utóbbiaknem külön fogalmak) összegezik az összes színeket.

Sokszínű (különösen zöld, rózsaszínű, fekete stb.) dísz. A porcellán- készítmények sokszínű („ötszínű“) zománcdíszének olyan fajtái, melyekben a zöld, azaz rózsaszínű, fekete stb. színek vannak túlsúlyban. A kereskedelemben régóta használt elnevezés szerint „famille verte“, „famille rose“, „famille noire“ stb.

Takamakiye. Domború felületű japáni arany lakkfestés.

Tengu. A garuda-madár átstilizált alakja a japáni művészetben.

Tsong Pa Ka. Tibet, szent fejedelme, ki országát a buddhizmusnak megnyerte.

Tsuba. A japáni kard markolatvédő lemeze.

Tz’u Chouvao. Kínai kerámikai készítmény fehér, világosbarna vagy sárga mázzal és helyenkint sötétbarnára égett nyers felülettel.

IV an tze. A svastika („wan“) motívumból komponált kínai ékítmény.

Yamantaka. A tibeti lamaisztikus buddhizmusban az alvilág istene.

Yao pien. Kínai keménycserép vagy porcellán egymásbaj átsző vörös ibolyaszínű és kékfoltos mázzal.