Régi órák kiállítása (Budapest, 1925)

Csányi Károly: Az óra története

7

terjednek el, melyek nem egyszer zenélőszerkezettel is el vannak látva, hogy kedves hangjukkal felidézzék a kor hangulatát.

A zsebben hordozható napórákat már a XV. században ismerték. De ezek az órák csak nappal és napos időben voltak használhatók.

Ez okból volt szükség olyan szerkezetre, mely bármikor is mutatta az időt. Az ilyen óra több kisebb«nagyobb fogas« kerékből áll, amely szerkezetet egy megfeszített rugó ereje hozott mozgásba. Aki ezt a szerkezetet először alkalmazta, az tekint« hető a rugós«kerekes órák feltalálójának. A hagyomány és a szakirodalom jórésze is a nürnbergi Henlein Pétert tekinti a rugós szerkezetű óra feltalálójának. Némelyek ugyan ezt kétségbe vonják. Van ugyanis Bécsben, magántulajdonban egy gót stílusú, kettőstornyú óra (képét lásd Bassermann—Jordán: Uhren című könyvében, a 155. oldalon), mely egykor a burgundi jó Fülöp tulajdona volt és 1429—35 közt készült. Ez volna tehát az első rugós szerkezetű óra. Henlein Péter érdeme tehát abban áll, hogy kisméretű, nyakban vagy zsebben hordozható, rugós szerkezetű órákat készített. A Henlein«pártiak ugyan kétségbe« vonják a bécsi óra korát és annak keletkezési idejét a XVI. századra helyezik. Annyi tény, hogy Henlein Péter, nürnbergi lakatos (1479—1542) a XVI. század elején kisméretű, hordoz« ható órákat készített. Egy kortársa, Johannes Cochläus, Pomyonius Mela Kozmográfiájához írott függelékben a következőket mondja: »A nürnbergi mesterek naponkint újabb találmányok« kai gazdagítják a világot. A fiatal Peter Henlein pl. olyan művet készített, melyet a tanult matematikusok is megcsodálnak; ez kevés vasból készült kerekes óra, súly nélkül, 40 óra hosszat jár, az órákat üti és a mellen vagy tárcában hordható.« Cochläus Nürnbergben 1510—15. között, a Lorenz«templomhoz tartozó iskolában tanított. Ezt a közlést megerősíti Albert Gümbel nürnbergi levéltáros, aki az idevonatkozó okleveleket nemrégi« ben közölte: Peter Henlein, der Erfinder der Taschenuhren című művében. Gümbel a nürnbergi városi számadáskönyvek« ben adatokat talált arranézve, hogy a város 1521=ben a wormsi országgyűlésen Lambecke grófjának egy »selbgeend oralogium««ot, 1522«ben György szász herceg befolyásos gyóntatójának, Cris« toph Ernignek hasonló órát adott ajándékba, majd 1523«ban