Régi egyházművészet országos kiállítása Budapest, 1930

V. Szövetneműek - VII. Könyvek (578-618)

VII. Könyvek. — Bücher.

578—618.

578. EVANGELIA GRAECA. X. század. Görögnyelvű, ívrétű pergamentkézirat. Bizánci stílű ornamentumok és Máté, Márk, Lukács evangélisták lapnagyságú miniatürképei. Szent Lukács úgy van ábrázolva, mint egy középkori könyvmásoló : calamusát tintatartóba mártja, íróasztalán horzsolókő, szivacs, körző, tintatartó s más íróeszközök. A pompás kézirat állítólag Vitéz János esztergomi érsek, vagy Janus Pannonius pécsi püspök (mindkettő f 1472) tulajdona volt, de erre semmi bizonyíték nincsen.

Evangelia Graeca. X. Jahrhundert. Pergamenthandschrift in griechischer Sprache. Folio. Grosse Miniaturbildnisse der Evangelisten Mathäus, Marcus und Lucas und ornamentaler Schmuck in byzantinischem Stile. Der Evang. Lucas als mittelalterlicher Schreiber dargestellt. Angeblich aus dem Besitze des Graner Erzbischofs Johannes Vitéz oder des Bischofs von Fünfkirchen Janus Pannonius (beide f 1472), hiefür finden sich aber in der Handschrift keine Belege. Pázmány Péter Tud. Egyetem Könyvtára.

579. ZSOLTÁROSKÖNYV. XIII. század. Pergamentkézirat. 4°. Hét lapnagyságú miniaturával Jézus életéből. Jelentékeny német munka a XIII. századból.

Psalterium. XIII. Jahrhundert. Pergamenthandschrift. 4°. Mit sieben blattgrossen Miniaturdarstellungen aus dem Leben Christi. Bedeutende deutsche Arbeit des XIII. Jahrhunderts. Esztergom Főegyházmegyei Könyvtár.

580. BIBLIA SACRA. XIII. század. Pergamentkézirat. 4°. A párisi bibliák tipikus modorában két hasábon, apró betűkkel másolt és kis miniaturákkal díszített kódex. A colophon szavai szerint a könyvet János scriptor másolta IX. vagy Szent Lajos francia király idejében (1226—70).