Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)

8

értelemben való és gótikus ízlés szerinti átalakítása, úgy hogy a legkorábbi gótikát, az úgynevezett átmeneti stílust, még a román érzület hatja át erősen, úgy ugyanezt állíthatjuk a gótikus korszak elején alkotott kelyhekről is. Erdélyben későbben kezdődött a csúcsíves stílus uralma, mint más országokban és csak a 14. században jutott győzelemre az egész vonalon.

A legkorábbi gótikus kehelynek tekinthető a nagy- selyhi ev. egyházközség birtokában levő nagy érde- kességű példány.1 Nemcsak a csodás nehézséggel alakított cuppa, hanem a kúpalakú talp is románkori hatásra vall és csak az alacsony hatoldalú, hasábalakú nodus képezi az első lépést a kehely körvonalainak átalakítására. Mert, habár a gótikában a románkori kúpalakú talp gúlaalakot ölt, a mely csak kivételes esetekben nem hatkaréju, mégis a kehely nodusa az, mely a legmélyebb változásokat szenvedte. Míg a román korszakban a nodus főleg golyóalakú volt, most az új, képzelődésteljes stílus befolyása alatt teljesen sajátságos alakokat ölt, a melyek két csoportba oszthatók. E csoportok egyike nyilván a románkori golyóalakú gombból keletkezett. A tekealakú gomb összenyomása és az egyen1 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 36. sz. — A kehely képét Id. Arch. Ért. í. h 101. 1.