Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)

68

i754_bc>l való kelyhén,1 a brassói ev. egyházközségnek birtokában.

A 17. század legsajátságosabb kehelyalkotásai közé tartozik az almakere'ki2 kehely. Daczára annak, hogy e kelyhen hiányzik az arányok belső összhangja és hogy talpának alakja is egészen szokatlan, valamint hogy mestere szakított a hagyományos körvonalozás szabályaival, mégis meg van ennek a kehelynek az a bája, a mely előáll mindig, valahányszor művészi naivitás a régit átalakítva újat alkot. Éppen ezért e kelyhen még nem látjuk a művészet elfajulásának előjeleit, a mely a 17. század vége felé bekövetkezett.

Nevezetes a barok-korszak végéről az 1706-ból való szerdahelyi kehely.3 A trébelt talp és a plas- tikus díszítmény, a barok-ízlésű kelyheken különben ritkán előforduló, bájos hatást idéznek elő. Míg a barok-kelyhek legtöbbje még mindig hat- karélyos talpon áll, ennek talpa a barok-stílus lágy vonalainak inkább megfelelő kúppá alakult át, a melynek körvonalai a kehely többi részével finom

1 V. ö. Képét és leírását 1. Gyárfás Régi brassai ötvösművek. Külön lenyomat. 57. 1.

2 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 46. sz. — Képét Id. Roth : Az almakcréki templom és műkincsei. Dolgozatok 1911. 173.).

3 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 64. sz.