Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)
6o iránti érzék, a mire a túlságosan filigránszerű párta vall. A tisztán gótikus nodus szintén zavarólag hat. Művészi szempontból sokkal magasabban áll a másik1 H S jegyű kehely, 1669 évszámmal, mely az ízlésnek a 17. században bekövetkezett elfajulása daczára a mester kiváló stilusérzékéről tanúskodik. H ans Schwartz talán egyik kelyhén sem alkotott tisztább barok-ízlésű díszítményeket, mint a nagyszebeni ev. egyházközség birtokában levő, 1670-ből való kelyhen.1 2 A cuppa kosarát áttört kartusok alkotják, a mi által a gótikus szerkezetnek és a bárok díszítésnek különös hatást előidéző vegyüléke állt elő. A nagyszebeni ev. egyházközségnek egy negyedik, 1676-ból való kelyhén,3 mely szintén Hans Schwartz műve, igen szerencsésen oldotta meg a mester a cuppa kosarát alkotó növényi díszítésnek a pártával való összeköttetésének problémáját. Ezzel kapcsolatosan Hans Schwartznak még egy és ugyancsak a nagy-szebeni4 ev. egyházközség birtokában levő, 1662-ből való kelyhével kell foglalkoznunk, mely 1 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 49. sz. 2 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 14. sz. 3 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 23. sz. 4 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 13. sz.
