Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)

43

talán csak öntudatlan érzékből ered, hogy a kehely merőleges alakját vízszintesen tagolják. A vízszintes tagolás elve és a got’ka plasztikai hajlama közötti összefüggésből keletkezett a cuppakosár pártája. Többnyire liliomkoszorú alakját ölti ez a párta, a változatoknak látszólag határtalan lehetőségével. A liliomvirág motívuma majd finom és kedves, mint a s^ds^-dályai1 kelyhen, majd nehéz és erélyes, mint a prá^smári1 2 3 4 5 kelyhen, majd egyszerű és igénytelen, mint egy kandi3 kelyhen, majd pedig bonyolult és nagy igényű, mint egy syds^-kiydi' kelyhen, de változatai daozára mindig vonzó és bájos marad. A gótika korszakában e liliomkoszorút csak ritkán helyettesíti az inda, mint például a s^elindeki5 filig- rán-kelyhen. Hogy a kehelynek ez a része is a legkülönbözőbb változásoknak volt alávetve a 17. században, a művészi felfogásnak ezen korszakában uralkodó zavartságnak következménye. Ez a párta utóbb babérkoszorúvá változik át, a melyet a cuppá- ból kitrébeltek, a mint ezt Johann Christoph

1 A kehely képét Id. Arch. Ért. i. h. 115. 1., 15. ábra.

2 Kclyhek kiállításának 1. jegyzéke 5. sz. — Képét Id. Roth - Kunstgewerbe VI]. tábla, 1.

3 Kclyhek kiállításának 1. jegyzéke 1 1. sz.

4 V. ö. Roth : Kunstgewerbe 88. 1.

5 Képét 1. Arch. Ért. i. h. 115. 1., 13. ábra. — Roth :

Kunstgewerbe XI. tábla 1.