Dr. Eisler Mihály József: Aubrey Beardsley művészete és egyénisége (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

23

utján. Páratlan éleslátással felfogta Salome modernségét s a mit Wildenél csak a jó sejtés révén találunk el, azt ő visszavonhatatlan vonalfordulatokban érzékit meg. Utolsó lapján a sorozatnak originális toldásról gondoskodik. Ha szavahihető ember, akkor a görögök Saloméját rizsporos dobozban helyezték el örök nyugalomra és pehelykönnyű pamacsot raktak fölébe. Tanulságos a Salome-seria beható szemlélete. Csak a figurák botticelliszk karcsúságával árulja el Aubrey Beardsley, hogy präraffaelit mesterei voltak, különben felszabadult bármilyen kon- ventió alól. Ötletei áttörik az idő és történet gátjait, raffinált anachronismusokkal lepnek meg, a hogy azokat belestilizálja vonalaiba. Nézzük pl. «Salome toil ette »-jét. A fejedelem leánya karcsú asztalka előtt ül, melynek gracilis alkata japán eredetre vall. Felső lapján keleti pipere-tégelyek sorakoznak Cloisonné- vagy Satsuma-vázák mellé. AAintha Salome ezt az arrangement-t a Goncourt-ok szalon- jánban látta volna először. Az asztalka második, alsó lapján hever a házikönyvtár. Kedvencz költőit a leány gonddal egybetartja. A ki Homerosra, vagy — a reálitás kedvéért — Aristophanes gúnydarabjaira gondol, nagyon téved. Lucianos «Hetera- párbeszédei» sem érdeklik őt. Az iskolaolvasmányokat nem szereti Salome. Pihenő óráiban Zola