Dr. Eisler Mihály József: Aubrey Beardsley művészete és egyénisége (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

20

nem a rajztól! után. Megkapóan merész gondolatokat tudott társítani magában, olyanokat, melyek az átlagos ember körén messze kívül esnek, hogy azután az agybeli izgalom tetőpontján rajzvonalakban lökje ki magából. Figyelemre méltó, hogy néhány legszebb rajza nem is a kéj stádiumát, hanem az extasisra következő lanyhulás, petyhüdés fokát, a tompa vágytalanságot örökítik meg. Ilyen pl. «Limai szent Rosa». A szerelmi nászra öltözött szüzet a madonna magához váltja az égbe. Már ott lebegnek a hegyes ormok felett, a menny felé való röptűkben. A leány várakozásban kifáradt, teste kéjesen megnyúlik és az égiekkel való érintkezés pillanatában élvezi az érzelmek nirvánáját. Semmisem nyugtalanítja többé, a vér lázongása, a megrögzött kívánság elült benne és most lomha, mint egy megtermékenyített virág . . . Más ilyen lap Pope «Fürtrablás» czimű époszához készült a «Báró imája». Annyi szerelmi gyötrődés után valósággal jól esik e rokokóbárónak megválni Eros apró zálogaitól, a selyem- szalagoktól, fürtöktől és harisnyacsattoktól, melyeket oltárrá halmaz és felgyújt. A báró póza rokon limai szent Rosáéhoz.

Aubrey Beardsley kiváló példánya ama erotikusoknak, a kiknek izgalma az agy tekervényei- ben, azaz a szellem körében kering, fokozódik és