Dr. Eisler Mihály József: Aubrey Beardsley művészete és egyénisége (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

kárhozatosnak, teremtőnek, avagy rombolónak a lehetősége. A symbolikus mű nyomatékosan utal a valóság valamely elhanyagolt mellékkörülményére, melyet az emberi rövidlátás sokszor mellőz s a mely mégis kísértetiesen bele bir nőni az életbe. Aubrey Beardsley technikája meg is felel neki, de néha kárát látja. Megfelel azért, mert a valóságtól elfordult a stílusa, akárcsak a tartalom, mely a képzelet mélységeiből merült a rajz felszínére. Hozzásimulhat ez a technika csudálatos harmóniával a lelki képek aetherikus szépségéhez. Oly élmények, melyek Goethe szavai szerint sokatmondó hasonlattá finomulnak, Beardsley vonalaiban fellángolhatnak. Árthat azonban ez a technika az érzés közvetlenségének, melynek létrejöttét a művészi alkotás czélozza. Súlyosodhatik a belétemetett gondolatok és szemléletek tömege által, melyek az érzelmek könnyű származását megbénítják. Aubrey Beardsley, kevés eset kivételével, mindannyiszor kikerülte ezt a vészes pontot. Az alkotás heve ő benne mindig elegendő gazdagságú érzésekre talált. Művészetének évről-évre fokozódó sikere ehhez a végtelen gazdagsághoz fűződik.

Aubrey Beardsley másmilyen műfogással is él, még pedig ritka avatottsággal. Temperamentumos keze sokszor nem elégszik meg vele, hogy az ala