Fábián Gyula: A népi szövés művészete (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1911)

3°

nép színes fonalak berakásával ornamentumokat hoz létre a szövetben. Itt nyilatkozik meg legfrappánsabban a nép művész lelke.

A berakási mód abban áll, hogy a lánczok közé színes bélfonalakat illesztünk be úgy, hogy azok valami díszítményt hozzanak létre.

Három ilyen berakási módot ismertetek meg ezzel az alkalommal.

Az első az, mikor csak kis színes szálakat raknak be helyenként úgy, a hogy azt az ornamen- tum megkívánja. Ezt az ősi díszítési módot régen a koptok űzték nagy előszeretettel. A népnél mai napig fönnmaradt és nálunk, különösen a nemzetiségeknél sűrűn találkozunk vele. Itt azonkívül, hogy a motívumok foltjait, formáit elég jól kifejezhetjük, még szép szinhatásokat is érhetünk el.

A második módja a berakásnak az, hogy a színes bélfonál a szövet egész szélességében végigfut. Azokon a helyeken, a hol a szines bélfonálnak érvényesülni kell, annyi láncz fölött fut, a mennyit ennek az ornamentumban takarnia kell.

Ez a díszítő mód ornamentumok előállítására igen alkalmas. Szalag, frizjellegű kompoziczió az alapelv, a mely szerint a díszítések alakulnak. Keskenyebb, szélesebb szines szalagok ezek az ornamentumok, melyek a szövetet szélességében díszítik.