Czakó Elemér (szerk.): Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum és Iskola könyvtárának czimjegyzéke (Budapest, 1900)
VI szakférfiú lett alkalmazva, kinek föladatává tétetett, hogy a látogatóknak tanulmányaiknál útbaigazításával, tervezésűkben segítségével rendelkezésre álljon. Ez az intézkedés, de kivált a szakférfiú közvetlen érintkezése a könyvtár látogatóival, a mivel az országban eddigelé ismeretlen s nagy horderejű gyakorlati intézmény honosíttatott meg, a látogatóknak számát rohamosan szaporította, úgy, hogy a könyvtári czélra használt irodai helyiség szűknek bizonyult és azt egy tágasabb Andrássy-úti bérhelyiséggel kellett felcserélni. A naponkint fokozódó igények kielégítésére a könyvtár évi javadalmazása 1892-ben 1400 frtra, 1895 -ben pedig 2000 frtra emeltetett. Ezután a könyvtár csakhamar elhagyja az iparművészeti múzeummal együtt a bérhelyiséget és a muzeum Üllői-úti palotájában megkapja az ő külön és fontosságának megfelelő helyét. Úgy a száz személyre berendezett olvasó- és rajzterem, mint maga a könyvtári helyiség a legmesszebb menő követelményeknek megfelelt, de az anyag — a 3600 kötetnyi könyv és mintegy 14000 műlap — rendszertelenül volt felállítva, az időközben hozzácsatolt iskolai könyvtárral együtt, a mely 1 200 könyvből és 315000 műlapból állott. Bár az iparművészeti muzeum tisztviselői nagy elfoglaltságuk mellett is találtak rá időt, hogy a leltározást eszközöljék, a közönséget kiszolgálják és a katalogizálás előmunkálataiba bele kezdjenek, mégis a könyvtár ily nagyobb mérvű fejlettsége szükségessé tette, hogy szakszerű és rendszeres kezelés alá kerüljön. Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az e czélból 1899. évi augusztus havában kinevezett könyvtárosnak emefeladat megoldását tűzte ki első sorban, mely jelen czímjegyzékkel részben teljesít- tetett is. Ugyancsak Wlassics Gyula miniszter úr, a kinek az ország iparművészete, első sorban pedig a muzeum annyit köszönhet, könyvtárunk haladását biztosítandó, 1900-ra a tisztviselői s szolgai személyzet szaporítását kieszközölte és a könyvtár gyarapítására évi 6000 koronát volt kegyes engedélyezni. Ily körülmények között a legszebb reményekkel nyílik meg a könyvtár a közízlés terjesztésére és a művészi ipar fejlesztésére. A hatás már is mutatkozik, mert mig a régi helyen és viszonyok közt havonkint 50—80 ember kereste föl a könyvtárt, ma esténkint 90—100-an, úgy, hogy az egy hónapi látogatók száma a 2500-at meghaladja. Könyvtárunk iránya hozza magával, hogy a könyvtári anyag beszerzését megfelelő körültekintéssel kell eszközölni. Kiváló figyelem is volt rá fordítva mindeddig, hogy az iparművészetnek ne legyen egy ága sem, melyből a forrás és alapvető munkák hiányozzanak. Főleg két
