Radisics Jenő: Képes kalauz a gyüjteményekben (Budapest, 1885)

VII

Első magvát az angol biztosság által, a londoni kiállítás alkalmával felajánlott keramikai gyűjtemény képezte. A második csoportot a bécsi világkiállításon vásárolt tárgyak, a harmadikat a modern ipar majdnem minden ágát felölelő gazdag br. Hirsch-féle gyűjtemény képezi. Mindezeket azonban felülmúlja a nemzeti múzeum állandó létété.

A nemzeti muzeum u. i. Pulszky Ferencz javaslatára nagylelkűen lemondott azon iparművészeti tárgyakról, melyek az új muzeum gyűjteményeiben hézagot voltak hivatva pótolni. Ebből az érdemből nem von le semmit azon körülmény, hogy ezek az emlékek ott, talán elszigetelten állottak volna. A nemzeti muzeum mintegy anya-intézet, kincseiből szívesen átengedett egy nagy részt, hogy az új muzeum alapját megvetni segítsen.

1881-ben veszi kezdetét a muzeum harmadik és legújabb korszaka.

Idején volt, hogy a múzeumban felhalmozott nagybecsű anyag és az ország pénze megszűnjék heverő tőke lenni; fel kellett azt végre használni. Annyival könnyebben tehette ezt a muzeum, miután Pulszky Károly szakavatott kezekkel, helyes tapintattal szaporította a gyűjteményeket, egészítette ki a könyvtárt; tevékenysége ez irányban, a múzeumnál töltött szolgálatának egyik főérdemét képezi.

Pulszky Károly e közben az országos képtár őrévé történt kineveztetése által intézetünktől megválván, mindenek előtt ennek személyzetében történtek változások. A muzeum vezetésével, a felügyelő bizottság másodelnöke, Ráth György kir. Ítélőtáblái tanácselnök, a ki annak idején a képzőművészeti társulatot létre hozta, bízatott meg, melléje a fogalmazói s az őri teendők ellátására e sorok írója rendeltetett ki a vallás- és közoktatásügyi minisztériumból; Schickedanz Albert titkári czím- mel felruházott írnok helyébe pedig, a muzeum fennállása óta ott működő Lipcsey József jött ideiglenes, majd végleges minőségben.

Az 1882-ik év nyarán, a tudomány és művészet legnagyobb kárára elhunyt Hegedűs C. Lajos, hivatali hatáskörét Forster Gyula min. tanácsos vette át, s mint ilyen vezette a művészeti és múzeumi ügyeket mindaddig, míg az az örvendetes lendület, mely képzőművészetünk terén mindenütt váratlan mérveket öltött, újabban arra nem indították vala Trefort Ágoston minisz-