Radisics Jenő: Képes kalauz a gyüjteményekben (Budapest, 1885)

V

melyeket a százas bizottsághoz intézett.... «teljesen méltányolván az ily intézet létesítéséből és czélszerű használatából, nemcsak a főváros hanem az egész ország iparára, iparosaira és művészetére háramló előnyöket; kész vagyok a t. országos bizottság kérelmét teljesíteni, előjegyeztetvén a vezetésem alatti ministeriumban azon összeget, mely az illető költségvetésben felvétetni fog« ... és ugyanott «... nem kétlem .... hogy ott, hol az ország érdekei felett saját választottjai tanácskoznak, oly általános és napjainkban már mellőzhetlenné vált művelődési érdek, minőt egy iparmuzeum fenállása képvisel, kellő méltánylásra fog találni».

Ha ez még 1872-ben meg nem is történt, mindamellett meg lön vetve az új muzeum alapja az 1872-diki országgyűlés által, a mikor az «egy felállítandó iparmuzeum hasznosságát és szükségét annak jótékony hatását és befolyását az ipar fejlesztésére» elismerve, 50,000 forintot szavazott meg. Felemlítjük itt, hogy ez Pulszky Ferencz kizárólagos érdeme, miután a nevezett összeg az ő felszólalására, a pénzügyi bizottság javaslata ellenére, szavaztatott meg. Rendelkezés végett a 1 oo-as bizottságnak adatott át. Az összeg czélja a modern ipar kiválóbb termékeinek beszerzése volt, különös tekintettel a bécsi világkiállításra. A vásárlásokat Keleti Károly felügyelete alatt, egy több tagú bizottság végezte, köztük Pulszky Károly, ki a vételeknél szemmel tartandó elvek kidolgozásával bízatott meg. A modern műipar mellett természetesen az egyes technikák történetét is lehetőleg eredeti példányok által kellett képviseltetni. Ezért vásároltattak meg a Hg. Wittgenstein-féle antik edény-gyűjtemény, Fischbach F. szövet-gyűjteménye stb.

Pulszky Károly szakképzettsége e közben mindinkább kitűnvén, Gróf Zichy József és Keleti Károly felterjesztésére az ipar- művészeti muzeum tiszteletbeli segédtitkárává neveztetett ki

1873- ban, daczára annak, hogy a muzeum még tulajdonkép nem is létezett és hogy az, állami jellegű intézet még nem volt.

A bécsi világkiállítás bezártával a tárgyak kellő felállításáról kellett gondoskodni. E czélra a nemzeti muzeum lépcsőháza lett kiszemelve, az fogadta be s szolgált ideiglenes menedékhelyül. Itt nyillott meg először az új iparművészeti muzeum

1874- ben s ekkor szerkesztette Pulszky Károly az első kalauzt. Miután ekkor az űj muzeum szervezete és rendszere még nem